1973. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

141

t . .„rá

l I

i I

\

Í

\

■ fa * * * ^

fo

i

Budapest ármentesltése és a Római parti védmü

A fővárosunk területén kialakult településeket a legősibb idők óta pusztították az | időről-időre törvényszerűen bekövetkező dunai árvizek. A várost védelmező gátrendszer

kiépittetését Pest városának Tanácsa kezdte meg a XVIII. században. Az 1838. évi katasztrofális árviz döbbentette rá az ország közvéleményét az átfogó jellegű ármente- sitési munkálatok szükségességére, de a kivitelezés csak az 137o-es években indulha- liilP' tott meg. Ettől az időtől fogva a századfordulóig a fővárosi Tanács az állam támogatái sával ma is lenyűgöző méretű munkálatokat végeztetett el: szabályozták a Duna fővárosi

szakaszát, megszüntetve ezáltal a jeges árviz közvetlen veszélyét, s az aklcor közigazgatási határol: közötti folyami partszakaszokon fokozatosan kiépült az ezer évenként egyszer előfordulható jégmentes árvizek ellen is elegendő biztonságot nyújtó védvonal; legnagyobb részt a városképet is alakító rakpartok formájában. E kiépítési mód elve: a véd müvek a szabályozási vonalon elhelyezett kőrakatra épültek, a partfalakat a legnagyobb árvizszint fölé emelték, s a mögöttes területeket - amennyire a meglévő beépítés lehetővé tette - feltöltötték.

r

1951-ben nagy Budapest megalakulásával az árvízvédelmi rendszer terén nagymértékű minőséül visszaesés következett be. Az 51,5 km hosszú védvonal 83,5 km-re növekedett.

A fővároshoz, csatolt korábbi peremvárosok és települések gátrendszerei, amelyeket többnyire a helyi ármentesitő társulatok építtettek az árterület lakói és üzemei érdekeltségi hozzájárulásaiból, elhanyagoltak, hiányosak voltak, vagy magasságuk az árvizs

fo

I j

s

m m m .

L -ft . . u ___._____^ . - . — -----------------------------------