1973. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
217
alóli felmentés nem adható meg, akkor mit lehet tenni. Két lehetőség volna. Az egyik a jogszabálymódo3itás, a másik pedig, hogy kivételes esetekben egyéb eljárás keretében adni felmentést. Az utóbbi-ra megvan a lehetőség, mert a Miniozter- tanács 2oo9/1973. sz. határozatában felhatalmazta az építésügyi minisztert arra, hogy ellentmondásos kérdésekben állásfoglalását a fővárosi és a megyei tanácsok elnökeinek az előterjesztése alapján tegye meg. így végeredményben az a./ és a c./ pontban felvetett kérdésekre megoldást lehet találni, a 2oo9/1973. sz. I!!D-határ ozat bán lehetőség nyilik a rendezésre. Á) A ©// pontban felvetett kérdésben a közeljövőben várható egy állásfoglalás a minisztérium részéről. Előre jelezhetem, hogy az állásfoglalás lényege az lesz, hogy piaci forgalomba ne kerüljenek az ilyen telkek, mert az kijátszásra adna lehetőséget, tudniillik többlet-telkére raépitene valaki egy garázst és már joga vaolna tartani. Legfeljebb az elidegenitési kötelezettség utolsó idejére hagyni e telkek kérdésének rendezését. A 8. oldal 2/a. pontjában felvetődik az a kérdés, hogy melyik szakig, szerv illetékes az elidegenitési kötelezettség alóli felmentés megadására: az ügyfél lakóhelye vagy az ingatlan fekvése sarinti szakig, szerv? m I Az esetek többségében az látszik logikusnak, ha a lakóhely szerinti szakig, szerv látja el ezt a funkciót. Az L= 7 ÁJ ' ~ I- 63 I
