1973. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
178
1 1 ] odaadni azoknak a kerületeknek:, amelyekben ez a szám nem igy alakul, ricsit magunk ellen is beszélek, de pl. ilyen belső ke— t rület az V. és a VI, és sorolhatnám: elöregedő kerületek. Itt pl. halálozás által is szabadulnak fel állami lakások. Nálunk, ée azt hiszem a tobci belső kerületben is, elsősorban általában a tanácsi értékesitésü lakások esetében jelentkezik a "nyomor", mert bérlakásokból több áll rendelkezésre, hiszen elhalálozásokkal évközien megüresednek, igy teiiát a legsúlyosabb problémákat kony$ nyetLen meg tudnánk oldani. Sokszor olyan problémáink vonnak, J hogy miután a fizetési kategória meghatározott, tisztességes emter°ket nem tudunk lakáshoz juttatni, mert szüvotkozeti lakás nincsen, állami lakást peaig nem lehet kiutalni nekik, a fizetési kategória miatt. Nálunk ezért nagyobb a geszültség, mint mondjuk, az állami lakások esetében a másik kerületben, ahol nyilvánvalóan nem ilyen a helyzet, mint egy belső kerületben. Javasolom, hogy az elosztásnál ezt jobban vegyék figyelembe. A meghaezért tarozásnál pedig azt is figyelembe kell venni, hogy mmámtfi nagyobb az igény a szövetkezeti lakásokra , az egész városban 60 éa nem tudom hány ezer, emez meg a 40.000—et sem éri el. Az a tapasztalat, hogy a munkások, tisztességes, rendes emcerek, becsületesen doi- | ! goznak, általában nem állami lakásra vannak nyilvántartva, hanem * szövetkezetire, mert tulajdonképpen alacsonyan van megállapítva az egy főre eső 15oo Ft jövedelem az állami lakásra. Általában túlhaladják. A tervezettel általában egyetértek, és helyes, ha minél hamarabb kikerül a kerületekhez, mert egy folyamatosságot lehetne "1$ biztosítani a lakásigények kielégítésben. Meg is kaptuk a meghívót ez értekezletre, amelyen többek között ez a téma is szerepel. Lehet rendezni ezeket a problémákat, és reméljük, hogy azért sza— porodik azoknak a lakásoknak a száma, amelyeket els^ttfanak a 1 ]' ’ /Y L----------------dl I
