1972. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

183

I- 24 L ,- több olyan kedvezményt biztosítanak, amely a dolgozók helyben-, maradását segiti elő. /Pl,: tanulmányi segély bevezetése, nyugdíjba menők felemelt jutalomösszege, üdüléshez nyújtott segítség stb,/

A jelentős intézkedések ellenére a munkaerő mozgást csak csökkenteni sikerült, megszüntetni nem. Nagy problémát okoz, hogy 1975-ig a kerület lakosságának száma az 1970, évihez viszonyítva mintegy

i

kétszeresére emelkedik. Ezzel az apparátus létszáma, bérkerete non tud lépést tartani.

f\ ..

9./ A szakigazgatási szervek irányítása, tevékenységük. l|

A végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveket irányitó tevó

'VvV -' " V ' s'

ségének főbb módszerei a testületi üléseken, a vezetői megb szó- léseken történő beszámoltatás, a havonkénti osztályvezetői értekezletek, valamint a tisztségviselők és az osztályok rendszeres kapcsolatai,

\

Mint korábban már megjegyeztük, a végrehajtó bizottság nagyon ritkán él a szakigazgatási szervek komplex beszámoltatásának lehetőségével, A jövőben feltétlenül indokolt az ilyen beszámoltatást gyakoribbá tenni, hiszen igy a végrehajtó bizottság egy-egy ágazat helyzetéről hü keresztmetszetet kap és ezáltal a sokoldalú információ birtokában tudja irányitó tevékenységét leghatékonyabban gyakorolni. Ezen túlmenően a szakigazgatási szervnek is megfelelő, reális képet ad saját munkájáról, Y

t

A testületi irányitás elsősorban a szakosztályok tevékenysége egy-egy részterületének megtárgyalása utján valósul meg, A testület igyekszik az osztályvezetőket az önálló feladat-megoldó i munkára serkenteni. Tevékenységükhöz csak a kereteket, főbb

irányelveket adja meg. Ez a törekvés a szakigazgatási szervek vezetői részéről még nem minden esetben talál megértésre,szívesebben dolgoznak a régi, közvetlen irányítási módszer alapján,

A szakigazgatási szervek irányításának igen fontos formája az S osztályvezetői értekezlet és a vezetői megbeszélés,

j fa3 ’

«■ ; jp