1972. november 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
154
s 1972-ben nehezítette a helyzetet, hogy az 1972-es kereteink levoltak terhelve 1971-es adóssággal, amit szerződéssel nem lehetett kitölteni. Probléma volt azt, hogy a lakóház fenntartásra fordítható kapacitásunk « összetétele és az uj munkák szakmai összetétele eltér egy* mástól. A két profál egymással nem konvertálható minden további nélkül. Ebből adódhatnak feszültségek, bár nem állitoin, hogy az ingatlankezelés területén felszabadult kapacitás uj munkákra nem konvertálható át, azonban itt szakmai diferencia jelentkezik, a másik oldalon viszont nyereséghozambeli diferencia. A vállalatainknak azt a ** tatarozásbeli átrgsxKHKxál kapacitást, ami az ingatlankezelés területén nem kerül felhaszbálásra, tatarozásra kellett volna felhasználni más megrendelők viszonylatában, mert a nyereaégkulc.sok alakulása a két munkánál nem azonos. Tatatozási munkáknál szabad árak, uj munkáknál maxi- ró máit árak vannak. A differencia tiz esetenként 15 %-ot ró jelent. Egyébként az egészségügyi és oktatási szervekkel állandó kapcsolatban vagyunk, és 1972-ben a probléma in- ’*'> kább az volt, hogy nem volt elég anyagi ellátottság a mi kapacitásunk biztosítására. ró Áttérek a számszaki részre. A nyereség S alakulására vonatkozóan először a négy nagyválalatot és % tiz vállalatot ismertetem együtt. 1-4. vállalatnak 1968- ban 121,2 millió forintos nyeresége volt. A tiz vállalatnak együtt 176,3 millió forint. 1969-ben 135,9, illetve ( XSh I- S i > - 51 i fe
