1972. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
74
I i- 27 közlekedésének elapvot" ár, sokrétű átalakítását jelenti, mert- a külső területek /pl..új lakótelepek,városrészek/ és a városközpont közötti utazási idő jelentősen csökken,- a városközpont nn vforgalmú útvonalain ér a bevezető főútvonalakon a felszini törne., /közlekedés túlnyomórészt ne - szűnik, ez a körülmény az útvonalak közúti forgalmi kapacitásit növeli,- a sugárirányú fő türr.ogközlokedt si útvonalakon a gyorsvasét a kapacitást jelentősen növeli, ez torlódásmentes közlekedést tesz lehetővé,- azokon a jelenleg még na. yforgalmú útv-nalakon, ahol gyors- vasút ner épül, a tömegközlekedési terhelés az átterelődés következtében esők'en és v rható, hogy az ut.az's itt is torlódásmentes lesz,- a tömegközlekedés kényelme fokozódik. 3.2 A gyorsforgalmat lebonyolító eszközök típusai. A gyorsforgalmi hálózat kialakításairól a terv négyféle üzemtípussal számol:- Városi gyorsvaséit, túlnyomórészt föld alatt, útfelozin a- latti, vagy részben mélyve:etéssel, kisebb részben felszínen, de keresztezésmentesei' vezetve, ■ yorsvasúti járműtípussal, 600-1000 m-es me, állóhelytávolsaggal, 30 ion/ó feletti utazási sebese goi, 40.000 férőbaly/ó/ir 1 y legnagyobb teljesítőképességgel. Ehhez az üzemtípushoz soroljuk a ts 1 i íilleniumi i old alatti vasutat is, amely az előirány: ott korszerűsítés út in sem yöyjfl - ii£.y?Trr~ ?v vth^trs-r—-yor n v iP-u-t i vonala k_LS?ner te tett pora- __ métereit elérni, de múltjánál és jelleginél forrva a városi gyorsvasúti hálózat kiegészítőjének tekinthető. • 7 k ni -.Hp | ¥
