1972. július 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
263
i ugyanis egy raüszaKi színvonal-fejlesztés lesz, növekedik tehát a kapacitás, és a termelést biztonságosabbá teszi. Vonatkozik ez a Fővárosi Kenyérgyárra, de a többi rekonstrukcióra is. Hozzá kell tennem, hogy a korábbi tervtől való eltérésben kétségtelenül közrejátszottak az időközi pénzügyi nehézségek, a 20 %-os tartalékalap kötelezettsége, de az is, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben mamár magasabb műszaki színvonalú üzemek jönnek létre. 1959-ben tárgyalta a VB az 5 lakótelepi üzemet. Gőzkemencékkel, hagyományos technológiával voltak előirányozva, sokkal kevesebb költséggel. Mostmar viszont elég magas műszaki színvonalon jön létre egy-egy üzem, Hogy csak egy arányszámot mondjak: mig egy gőzkemence 500-600 ezer forintba I | kerül, addig egy mostani kemence csaknem 2,5 millióba. A Csepeli .................. i Kenyérgyár fajlagos beruházási költsége 1 tonnára 1,780 ezer Ft. Itt viszont többmint 2,5 millió. Fontos volna megvizsgálni ezt a kérdést. A lakótelepi üzemek esetében rendkivül nagy költségek terhelik az üzemeket a közművesítések vonatkozásában. Hamár szónál vagyok, szeretnék még egy kérdést szóvátenni. Elhangzott, hogy előbbre kell menni. Egyetértünk vele. A lágymányosi -Süteményes üzem felépítése volna a legfontosabb. A termelési előirányzat, a terv is ezt bizonyítja. Bár értékbeli adatokat közöl, de megvannak a mennyiségi adatok is. A kenyérgyártást úgy tervezi a fővárosban, hogy az 91 %-ra csökkenne, , ugyanakkor a sütemény-előállításban növekedést irányoz elő. | .. í........... Értékben 12,7 '%-os a növekedés azért-, mert -dr ágább kalácsféléket......................... fog sűüni a vállalat. De a sütemény kérdésében san tud előre- menni, mert munkaerő-és kapacitáshiány miatt nem fog tudni a I 40 filléres süteményből jobb ellátást biztositani. A Lágymányosi 4 1 Kenyérgyár építésének legalább ebben az ötéves cervben való indítása tékát feltétlenül fontos volna. i- 74 -ff | 760 j :
