1972. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

265

lalását, hogy az állami pénzen felépített un. szövetkezeti, lakóházak nem szövetkezetiek. Eladja őket az állam, azért nevezzük őket ma is nem szövetkezeti, hanem értékesített lakásoknak.

Vissza kellene térni a klasszikusan szövetkezeti formára.xxxxKiix Amikor a régi kategóriában gondolkodunk, akkor csak a fenntas?Afe L t> Uff,

társra szövetkeznek* Itt/fnár*az épités kezdésére is szövetkéz- nek és olyan anyagi erőket mozgatnak meg, hogy az előző kategóriában számításban sem jöhetnek. A téma elvileg az, hogy támogatunk kell a lakásépítő szövetkezetek szervezését. Az anyagi mérték az, ami vitát érdemel a VB-ben.

Ádám József : Nem szeretném fenntartani a tisztelt Végrehajtó Bizottságot, de énis szeretném kérni annak a szemléletnek a felkarolását, amelyről Nagy elvtárs és néhány más elvtárs szólott, elsősorban azért, mert kimondottan munkás-lakásszövetkezeti építkezésről van szó. Az e lakásszövetkezetbe tömörült dolgozóknak 86 %-a fizikai dolgozó. Olyan család is van, amelyben már három gyerek van. Ha figyelembe vesszük, hogy 7o. őszén indítottuk ezt az akciót és hogy máig hogyan változtak azok az árak, amelyek már az indulási feltételeket is nagyon megszigorították ezeknél a családoknál, akkor bizony szólnunk/ kell arról, hogy nagyon íhh komoly nehézségeket szenvednek azok a családok, amelyek ebben a lakásszövetkezetben társultak és várják a Fővárosi Tanács megértő hozzájárulását, hogy az uszótel- kes varriáció kerül megerősítésre és jóváhagyásra. Felvetném, hogy esetleg a jövőbeni konstrukcióknál vizsgálni, tanulmányozni, állásfoglalás tárgyává lehetne fenni, hogy az épitkezés induljon el ilyen állami és fővárosi támogatással és a törlesztéseknél

esetleg figyelembe lehetne venni a közmüvesitési és egyéb dőlgo: r~

fi

I

i

ti . 74 «

r I I | _____________________________________________________________