1972. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

229

alap rendszeres képzését. Addig vagy juttatott fejlesztési alap­ból dolgoztak, vagy pedig a Könnyűipari Minisztérium egyes té­mákra külön-külön (tehát címzetten adott,, vagy nem adott pénzt,- és "be kellett róla számolni. most/ Amit Kőmives elvtárs/mondottjazt nagyon plasztikusan meg lehet valósítani egy sor kérdésben. Én is felirtarn magam­nak, hogy a mának élés nem azért alakult ki, mert a vállalatok­nak, a szövetkezeteknek igy jó, hanem azért, mert sok olyan tényező van, amely ellene hat annak, hogy több évre, egy közép­távú ciklusra, esetleg hosszabb távra tervezzenek. Nagyon plasz­tikusan mutatja ezt a Bőrdíszmű Vállalatnak az anyagban felve­tett problémája. Az adókedvezményből szinte fillérenként félre­tett pénzt, amely azonban még mindig kevés ahhoz, hogy a beru- házást el tudja kezdeni. Van kivitelező vállalat, minden ké- szén van, az anyagban jelzett finanszirozási probléma ma éle­sebb, mert a kivitelezési határidő kötöttjés ha a kivitelező nem tudja elkezdeni, akkor visszamondja. Más változások is vannak. Foglalkozik az anyag a Kézműipari Vállalat egyes témáival. Hogy a fejlődéssel, a ter­melés gazdaságosságával lépést tudjon tartani, ahhoz nagyon korszerű kezdeti és befejező műveleti szervezés kellő A csök­, kent munkaképességű bedolgozók azonban csak bizonyos részműve­letek elvégzésére képesek, nem a komplett gyártásra. Ahhoz, hogy a bedolgozókat, vagy a csökkent munkaképességűeket meg­felelően el tudják látni és a szociális kérdéseket is megoldják, a legkorszerűbb munkáélökészitést, magasfoku gépesített munkát kell végezni azért, hogy a termékek össz-egésze gazdaságos maradjon I 70? I ­I / I i 0 lí: 1 Í I- i ' í I- 44 -

Next

/
Thumbnails
Contents