1972. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
230
.......... . ^ I f i Az felfogás tehát, hogy a kézműipar gépesítése ellentmond a bedolgozók foglalkoztatásának, szerintem igy nem állja meg a helyét, mert ha olyan elmaradott módszerekkel dolgoznék a kézműipar az emlitett műveletekben, mint lo évvel ezelőtt, akkor a kézműipar a mai szabályozók mellett nem maradna meg. Ami a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának csökkenését illeti, ma már teljesen megváltozott a csökkent- P®./ munkákésségüek fogalma. Teljesen megváltozott a régi szabályozás és igy csökkent azoknak a köre, akiket csökkent munkaképességűeknek lehet minősíteni. Van továhbá egy sor olyan, aki havi loo-2oo Ft-os keresettel is megelégszik és nem dolgozik többet. A kézműipari Vállalat - úgy érzem helyesen - törölte őket az állományból, nem tartja nyilván őket, mint létszámot, igy tehát erősen csökkent a létszám. Nagyon erőteljes lépéseket tesz viszont azért, hogy egy bedolgozónak a norma teljesitménye növekedjék, - és ez bekövetkezett: ma már megközelíti a napi 5 órai átlagot. Nagyon nagy dolog. Ugyanakkor kimaradt egy sor olyan ember, aki csak a létszámot nyomta, hónapokig be sem ment munkáért, vagy legfeljebb loo-2oo Ft értéket teljesített és még SZl’K-ra sem kellett bejelenteni. Ezeknek a változásoknak vagyunk a tanúi és e változásokat tudomásul kell vennünk. j A határozati javaslatokban szerepel az, amire nagyon áhítozunk. Osak félek, hogy nem időszerű annak a felvetése. Bizonyos szabályozó változtatásokat javasolnak ő®.Mulató elv- tarsek a kézműipari - és a kézműipari jellegű - munkákra. Félek l téré ; L 11 * t®- 45 -
