1972. június 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

228

Külön problémaként kell megemlíteni a budapesti szövetkezetek és tanácsi vállalatok esetében, hogy amikor általában van egy műszaki elmaradottság és a termelőeszközök állapota nagymértékben avult, ami önmagában indokolna egy fokozódó, koncepciózus jellegű rekonstrukciót, ugyanakkor ehelyett a budapesti szervek részben előszeretettel, részben objektiv okok miatt - gondolok pl. a munkaerőhelyzetre - vidéken létesítenek egységeket, odaviszik amugyis szűkös beruházási eszközeik jelentős részét, aminek azután logikusan az az eredménye lesz,- kell hogy az következzék belőle - hogy a budapesti termelő egységek műszaki állapota tovább romlik/és nem tudom, hogy hol és mikor lesz ez megállítható.

Ezek miatt a problémák miatt izgalmasnak minősítettem a témát. Olyan tartalommal, mint amilyen ebben a jelentésben v égerre dményben benne van, tájékoztatni kellene róla azokat a szerveket, amelyeknek a szabályozók ilyen, vagy olyan alakításában meghatáx’ozó szerepük van, mert egyszerűen nem elégedhetünk meg azzal, hogy ezt ma megtárgyaljuk, tudomásul vesszük, hogy a helyzet nyugtalanító és többet nem teszünk. Amit most tehetünkfáz az, hogy az összes itt elhangzott gondolat jegyében fel kell hivnunk az Ipari Főosztályt, hogy az egész vállalatirányítási tevékenység terén a beruházási tevékenységben való mának élés szemléletét egyre inkább szüntesse meg, mert az komoly veszélyeket rejt magában.

Kertész István : kuü. a fejlesztési alap képzését illeti, a tanácsi vállalatoknál is hasonló a helyset, hiszen az uj gazdaságirányítási rendszer vezette be a fejlesztési

| fe ' 1 :

Mi f

ti é- 43 -