1972. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

127

**.*%► w-m—

"( # fi ■’

' fi.fi •’/ ,• •- ' ' ráfi0©'CTfi '-••'” •©■' ' ■ rá>;-fi V \:U’': r ■ .. 'rá;. -©''?'' : ? • •" v ; ff

I- 44 A nyugdíjazásnál való tartalékképzés a pedagógusok érdekelt szolgálja. Ha ti. a nyugdíjból megmaradó/ teljes bértöbbletet ott hagynánk, akkor az igazgatók abban lennének érdekeltek, hogy valamennyi nyugdíjkorhatért elért pedagógust azonnal nyugdíjazzanak. Pillanatnyilag is jelentkezik ilyen veszély.

Mivel azonban nem érdekünk, hogy minden pedagógust azonnal nyugdíjazzanak, pl. a belső kerületekben, ahol könnyen kapnak fiatal pedagógust, de a külső kerületekben képesítés nélküli pedagógusok dolgoznak: az lenne az érdekünk, hogy a korhatárt elért pedagógusok is tovább dolgozzanak, mert a fiatal pedagé- gusok igy kényszerülnek arra, hogy külső kerületekben is vállaljanak munkát, ill. ■■■$/■■» menjenek el vidékre. Igen nagy a

.

pedagógus hiány. Nem szabad tehát az igazgatót abban érdekelté tenni, hogy minden, a korhatárt elért pedagógust nyugdíjba küldjön. Most is itt van a főosztályon több pedagógus panasza.

Úgy érzik, hogy képesek lennének még dolgozni, de erőszakkal nyugdíjba akarják küldeni őket. Ilyen érdekeltséget nem aka- runk fenntartani. Ezért mondjuk, hogy ezt az összeget ne kap- ja meg az iskola, hanem arányosan ossza el a kerület az iskolák között, ezzel is a pedagógusok bérfejlesztését szolgálja.

Az iskolák között különböző aránytalanságok is vannak. Ebből az összegből az aránytalanságokat is csökkenteni tudjuk,

E 1 n ö k : Ki kiván hozzászólni?

dr. Reischl Antal : Tisztelt Végrehajtó

Bizottsági Ezt a rendelkezést olyan szempontból vizsgáltam,

hogy mennyiben javítja az egyes iskolákban az oktatő-nevelő

I munkát, és ebben a vonatkozásban bizonyos hiányt érzek, mert

erősen adminisztrativ területeket vizsgál és olyannx szempontok- ,