1972. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

128

I __

. •- . . -:U— * m—*—

■ ! I- 45 i

bői tekinti át ezt a kérdést. A pedagógia azt kivánja meg, hogy fokozzuk a tantestületeken belül a bizalmat és a tantestületek állandóságát. Ezért hiányolom pl. hogy nem szerepel egy olyan javaslat, hogy az igazgatók kinevezése előtt, a pályázati anyag átvizsgálásánál a pedagógus-nevelőtestületek véleményét is kérjék ki. Gondolok pl, arra, hogy előnyben részesülne az igazgatói kinevezésnél abban az iskolában jelenleg oktaté és a pályázatban résztvevő pedagógus. A tantestületben végzett munka azon alata elismerése, hogy valaki igazgató lehet, bizonyos perspektivikus lehetőséget is biztosit a tantes- tületi dolgozók számára. Én ezt sokkal fontosabbnak tartom, mint azt, hogy az illető a munkajogban jártas legyen, mert el- zését kérek: nem vagyok meggyőződve arról, hogy munkajogi és vezetői vizsgát tettek mindazok, akik eddig vezetői jogkört gyakoroltak, az oktató testületek élén. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy egy állandóság következzék be a tantestületek vonatkozásában, és egy iskolához valé odakötödöttség jelentheti a pedagógus előtt azt a perspektívát, hogy belőle igazgató is lehet abban az iskolában. Helytelennek tartom, hogy "bemutassák" az igazgatót a tantes/tületnek. Általánosan irja le az anyag, hogy a bemutatást tegyék ünnepélyes alkalommá. Szerintem inkább ismerje a tantestület és annak becsülése alapján válijék a tantestület vezetőjévé.

Ugyanigy érzek bizonyos ellentmondást is, hegy a tantestület uj tagjává való kinevezés vonatkozásában miért nincs a tantestületnek egy bizonyos tanácsadó szerepe. Mert lehetne ilyen szerepe. Mielőtt tehát az igazgató kinevezne egy uj tanárt,

.

a tantestületnek annak megvitatásába való bevonását én fontosnak

I | í *

I 42 ? I í

I