1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
15
hogy a teljes fővárosi ipar 1985-ben kevesebb munkaerővel fog dolgozni, mint ma. Feltételezve, hogy az építőipar és az ipari szolgáltatás létszáma valamelyest növekedni fog, az egyéb terf melő iparágaknak jutó munkaerő a maihoz képest mintegy 8-10 %- kai csökkenhet. Í A munkaerő felhasználás koncepciója természetesen még változhat, mindenekelőtt a tercier szektor munkaerő igény növekvése következtében. Erre utalhat a 4. sz. tábla is, amely néhány nagyváros foglalkoztatottjainak fő ágazati megoszlását mutatAz ipari munkaerő általános hiánya mellett még nehézséget je- i lenthet annak összetétele is. Mindenekelőtt hiány lesz nehéz fizikai munkát vállalókban, meleg-üzemi, éjszakai műszakban dolgozó munkásokban. A segédmunkások aránya már ma is 2-3 ponttal alacsonyabb, mint a vidéken települt iparnál. A fővárosi ipar fejlődésének korlátozó tényezője a vállalatok szűk területe is. A feldolgozó iparban, a városokban ideálisnak tartott átlagos 100-150 fő/ha sűrűség helyett Budapesten mintegy 300 fő dolgozik egy hektár üzemi területen. Az ezer főnél többet foglalkoztató nagyüzemek telepein általában a legnagyobb a sűrűség, miután ezek régebben letelepült, lakónegyedekkel körülvett üzemek. Nem ritka, hogy ezeknek a vállalatoknak üzemi területén a beépítettség a 10-15 ,^-ot is meghaladja. /Nyomdák, Beloiannisz, MoM, gyógyszergyárak, stb./- Az emberi környezet védelme a káros hatásoktól a fővároa ipar 7 fejlesztésének ugyancsak korlátozó tényezője lehet. A védő- berendezések múltbeli elmaradásának pótlása, a további fejlesztéssel járó terhek a sürün beépített fővárosban jelentős költség igénnyel járnak, ronthatják a fejlesztés közvetlen gazdasá-13-
