1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
16
te • w a •' * ■ *»*•*■f . i \Lv i . * * # * . ••, K h i , 1 AVfa , ' ^ ' » ff- 34 Az iparfejlesztéshez szUkséges termelő infrastruktúra az un. "küszöbérték" miatt általában költségesebb, mint a vidéki városokban, a fővárosban a közúti szállitás mind nehezebbé válik. A korlátozó tényezők mellett a főváros természetesen számos, a termelés fejlesztését elősegítő tényezővel is rendelkezik. Az ipari fejlődést elősegítő tényezők általában ismertek, ezért csupán a teljesség kedvéért soroljuk föl:- a főváros gazdaságföldrajzi elhelyozkodése;- a munkaerő magas képzettségi foka;- a tudományos kutatói-tervezői háttér;- az ipar budapesti koncentrációjából fakadó kooperáció* előnyök. A fejlődést korlátozó tényezők ellenére a fővárosi ipar termelését jelentősen fokozni kell. Ennek érdekében az M.T. idézett hatázo- zata is két megoldást ir elő: a fővárosi ipart szelektíven és intenziven kell fejleszteni. Vizsgálataink mindenekelőtt a budapesti ipar szelektív jellegű fejlesztésére, jövő struktúrájára irányultak, az intonziv jellegű fejlesztés elsősorban müszaki-üzeraszerve- zési feladat. b/ A fővárosi ipar távlati fejlesztésének vizsgálata. Korábban már történt kísérlet, hogy a budapesti agglomerációban települt iparágak szelektív sorrendjét megállapítsák. Iparáganként megvizsgálták a munkaerő igényt, a munkaerő szakképzettség szerinti megoszlását, az ágazatok vi.z.A+~tszállítási és energia igényét; az értékesitési kapcsolatokat, a vállalatok területigényét. Mindennek alapján a fővárosban települt iparágakat osztályokba sorolták aszerint, hogy az iparág igényei és a budapesti adottságok egymásnak mennyiben felelnek meg. ff tt
