1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

150

* 4tó / '■.1 'LLkimmmm

* I ^- 48 fi'7 ' 7 gUlpfij:

Elnök: További kérdés? /Nincs./

Hantos János: Két kérdésre én, egyre a művész válaszol. A hely kérdésében novemberben döntött a VB, amikor az 1972-es szoborállitási terv napirenden volt és ott a centenáriumi

Í emlékmű is meg volt emlitve. Előzményeihez tartozik, hogy az ötletpályázat erre is kitei-jedt, különböző helyi javaslatok voltak. Volt olyan, hogy a budai Erzsébet hídfőnél, volt olyan, hogy a Lánchid egyik bástyájára, olyan, hogy a Mrgithid középső oszlopfőjére helyezzük el. Egyiket sem tartottuk annyira jellegzetesnek, mint éppen a Ivlargit-szigetet. Elsősorban azért tartottuk fontosnak, hogy az egyesítési emlékmű nejh az egyik vagy a másik városrészen; Pesten vagy Budán kerüljön felállításra, mert úgy láttuk, hogy szimbolikusan is a leghelyesebb, ha a két városrészt összekötő Margithid közelében, a Szigeten lesz. Ez volt a helykijelölésnek egyik lényeges szempontja. A másik az, hogy talán a legnagyobb forgalmú része Budapestnek, ahol megállhatnal; az emberei; anélkül, hogy forgalmi dugó keletkezzék. Ilyen emlékműnél az is fontos, hogy az emberek láthassák is, msdjdigx ne dugjuk el az emlékművet.

Kiállítására eredetileg nem gondoltunk. Különböző szakzstiri, különböző bizottságok, a Tanács művelődési bizottsága és a VB elé is kerül a dolog. Uost mindenképpen dönteni kell, ha i azt akarjuk, hogy a mű 1972. szeptemberében álljon. Ha elkezdenénk

^ ; a közvéleménykutatást éa ha komolyan csinálnánk, nem úgy, mint a V. fe

Calvin-teret, elnézést kérek a hasonlatért, e3 eldöntött kérdésnél megjátszanánk, hogy népszavazás legyen, nem volna helyes. Azt hiszem, ettől eltekinthetünk. A közvéleménykutetásnak különböző módozatai lehetségesek. Azt hiszem, hogy a mi városunk közízlése egy