1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

151

: f '

....................... ^....-.. j

• I I

Í

— 49 —

szimbolikus emlékművet képes elfogadni, különösen, ha a szimbólum bizonyos értelemben természetesen magyarázható a kifejeződő tartalommal. Miután Kiss István tervét ilyennek tartottuk, ezért gondoltuk, hogy Budapest lakossága ezt a müvet, ha bele gondolom a hátteret, a szőkőkutat is, a magáénak és nagyon 3zép színfoltnak fogja tekinteni.

i •

Kiss István: Egy pár dolgot el kell mondani ahhoz, hogy érthető legyen. Úgy gondolom, o?.yat is, hogy szimbólumot csak úgy szabad alkalmazni, ha az közérthető. Az önkényes absztraktad ciót nem tartom járható útnak a művészetben. Bár csinálják, tudniillik a mü az emberek számára készül. A szobor, ha nem jut el odáig, hogy közérthető legyen minden magyarázat nélkül, szerintem megette a fene.

Miből indultai.! ki, mi ez a notivun? Itt kell egy magyarázat hazá, mert nem a valóságos helyzetében jelenik meg. Minden szobor akkor teljesértékü, ha méretében és környezetében jelenik meg.

Egy vázlat mindg csak vázlat, ha látszólag kéóz mü is. Ez bizonyos

/tata.mértékig arra is felelet, hogy még sokféle módosítás történik rajta.

Pl.arányaiban, az ivnek a tisztasága, sokminden tisztázatlan ezen, ős a belső mesélő is. Ez tulajdonképpen egy mesekönyv, Úgy indultam faipff ki, hogy a város gondolata, hiszen azt hiszem, ismerik az elvtársak

► $j M ;

a középkori karcolatokon úgy van ábrázolva a város, hogy van a város- falgyürü és azon belül nyüzsög a város. Ugyanaz a gondolat: két fél héjjá vágva, ami összeszövődik és egy motívummá nő össze. Áttérve az architektúrára, egy kicsit kitérek az építészeti megoldásra is. Alapjaiban változik, ahhoz a mérethez kell csiszolni lénygében, ami

I

i i iP •

1 __

.. 1 i

I _ tmm^ im