1972. január 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
14
j nyük, nagyobb szakmai igényességük miatt a fővárosban vagy körzetében fejleszthetők leghatékonyabban." . Vi&sgálatainkat a fenti kormányhatározatnak megfelelően a hosszú távú népgazdaságfejlesztési koncepoió kidolgozásának keretébe, illesztve végeztük. * * * • a/ A fővárosi agglomeráció iparának .jelenlegi helyzete és fe.ilődésének feltételei. A fővárosi ipar részaránya az ország ipari termeléséhez viszonyítva folyamatosan csökkon. Jelenleg a fővárosi ipar az ország ipari termelésének mintegy harmadát adja, az összes ipari foglalkoztatottak 35 /o-val; a főváros iparának állóeszköz állománya az országosnak 29 /9-át teszi ki. iöa v" ■■ / -ta „ A fővároshoz szorosan kapcsolódó környéki települések ipara főleg a II. világháború alatt és után fejlődött. Az agglomerációs övezet ipara az ország ipari termelésének 4 /9-át adja. A fővárosi ipar struktúrájában meghatározó szerepe két iparágnak - a gépiparnak és könnyűiparnak - van. Súlyúk az utóbbi évtizedek folyamán valamelyest még emelkedett. A főváros ipara - bár részaránya az ország iparán belül csökkenő -, jelentős fejlődé&t mutat. /3*sz. tábla./ A budapesti ipar fejlődésének lehetőségei tekintetében kedvezőtlenebb helyzetben van, mint az ország egyéb területein települt iparágak és vállalatok. Fontos erőforrásokat illetően kilátásai szűkösek, a fejlődést korlátozó tényezők jelentősök. ' - Mindenekelőtt a munkaerővel való ellátottság okoz már ma is és a jövőben várhatóan méginkább gondot. Az előzó okben bemutatott munkaerő forrás-számitás, illetve annak I. sz. változata, amelyet a további vizsgálat alapjának tartunk, mutatja, AU j U_ [- 12 -
