1972. január 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
30
| | * /1*1 / / •„■entenanumanam megunnapre- /fÁ sere. j Lj, T. Végrehajtó Bizottság! N km '»í ! v . Budapest 1973-ban ünnepli egyesítési centenáriumát* Pest, Buda, Óbuda egyesítésének és az egyesitett város fővárossá minősítésének fontosságát, szükségességét már 1848-49-ben felismerte a forradalmi kormány. A l'ncilid megnyitásának küszöbén 1849* jtínius 24-én a független Magyarország belügyminisztere elrendelte a Buda és Pest egyesítését, továbbá Óbuda bekebelezését. Ez az egyesítési terv a szabadságharo bukása miatt nem valósulhatott meg ég. csak az n alkotmány visszaállítása" illetve az 1867-es kiegyezés után merült fel újra. Az egyesítés legjelentősebb előfutára az 1870: X. törvénycikk volt, amelynek 10.§-a a fővárosi közmunkák tanácsát szervezte azon hivatással, hogy a fővárosban a szabályozási munkákat előkészítse, városfejlesztési programot állapítson meg, s az épitésügy legfelsőbb intézője legyen, A fővárosi köz- .muakák tanácsának hatásköre Budára és Pestre egyaránt kiterjedt, tagjai a népesség számaránya szerint mindkét város képviselőiből kerüljek ki, s igy a két város képviselőtestülete részt.ve t, s közös nézőpontból irányították a vonatkozó munkálatokai. A képviselőház 1870-ben, amikor a törvényha~óságok rendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, utasította a kormányt, hogy Buda és Pest városokkal értekezzék a két város belső igazgatásának egyesiiáséről és lehetőleg még abban az évben Terjesszen törvényjavaslatot a képviselőház elé az egyesítés ügyében* E törvény- javaslat hosszú és sok akadályba ütköző tárgyalások után 1871* | november 9-én került a Ház Asztalára* A képviselőház 1872* december 22-én hosszú vita után, a főváros érdekeit szolgáld lényeges módosításokkal fogadta el " Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről szóló XXXVI. törvényozikket"* j I I I I | 60 7 7 á v'f j L ---------------- j : * *>.v i. *3—
