1971. október 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

422

dologról, ráadásul bizonyos maximál izmusról is van szó. Miért kell például az előterjesztéssel kapcsolatban tartalmi vázlatot terjeszteni a tanácsülés elé? Tudtommal egyetlen államigazgatási szervnél és egyetlen mammut vállalatnál sem lépnek fel ilyen igényekkel a munkatervek készitése során.

Vagy itt van a 26. §.: "Az előterjesztéseknek a tárgy ismertetését és a határozati javaslatot kell tartalmaz- niok". Evidens dolgok!

Ugyanitt a /2/ bekezdés: "A tárgy ismertetése keretében röviden és tömören azokat az adatokat, tényeket és körülményeket kell közölni, amelyek a döntéshez szükségesek." Mi mást közölhetnének?! Megint evidens dolgok. Ilyen szempontból célszerű lenne az anyagot átfésülni.

Azt hiszem egyébként, hogy az anyag 95 százalékát ez nem érinti. Terjedelmének kb. 4-5 százalékában merülnek fel ilyen dolgok, szükségtelen részletezések.

Másik észrevételem és javaslatom az alapxető szervezeti egységek működésének szabályozásával kapcsolatos. Úgy vélem, hogy egy szervezeti és működési szabályzatnak feltétlenül szükségszerű tartalmi eleme az alapvető szervezeti egységek funkcionális rendeltetésének tömör összefoglalása. Gondolok konkréten a főigazgatóságokra, a főosztályokra. Ez természetesen különböző formában történhet. Belekerülhet az anyagba, de lehet a mellékletben* is. A beiktatás módja és ütemezése is más és más lehet. Az adott helyzetben viszonylag azt tartanám a legcélszerűbbnek, ha a következő hónapokban sorra kerülő főigazgatósági-főosztályi ügyrendeken a VB végigmenne, és azután egy nagyon tömör, öt-hat oldalas mellékletben az elvi állásfoglalásoknak a konklúzióit mellékelné az anyaghoz. Tehát, hogy úgy

i tt :

[ _!

I

9

I

13.