1971. október 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

421

f ■ i zottsága eléggé megnyugtató-e, és ha erre a kérdésre pozitiven tudunk válaszolni, - és úgy vélem, hogy igen -, akkor nyugodtan pontot lehet tenni a téma végére. Azt hiszem, hogy annál elismerésre méltóbb a munka, mert készítőinek viszonylag kevés idejük volt. Nagy volumenű, munkaigényes játékról volt szó. Egy szervezeti és működési sza­bályzatnak az összeállítása intézményeknél is, egy-egy nagyvál­lalatnál, vagy egy minisztériumban is hatalmas, sok hónapi mun­kát, esetenként talán évek munkáját veszi igénybe. Itt viszony­lag rövid idő volt rá a és jó munkát végeztek. Ráadásul: ezen a területen is viszonylag kevés elvi-módszertani tapasitalat áll rendelkezésre hazai, és sok tekintetben külföldi vonatko­zásban is . Az anyaghoz néhány általános, illetőleg konkrét meg­jegyzést szeretnék tenni. Az egyik, hogy van egy olyan benyomásom, hogy az elő­terjesztésnek egy-egy paragrafusa, egy-egy része az indokolt­nál részletezettebb. Bizonyos mértékig t persze felfogás, hoz­záállás kérdése, hogy a szabályozás során mennyire menjünk rész­letekbe. Gazdasági szervezési dolgokat alapulvéve, eléggé vilá­gos, hogy minden * tulrészletezés osak problémát okoz. Persae, a másik véglet, a nagy általánosság sem ér semmit. Azt hiszem, hogy az előterjesztés zöme elég jó a tárgyalási mód szempontjá­ból is o De egyes esetekben érzek bizonyos tulrészletezettséget. Például a 15. oldalon a munkatervvel, a tanácsülési előterjesz­tésekkel kapcsolatban. A 25. §• /l/ pontja tisztázza, hogy "A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések várható időpontját, a napirendi pontok cimét és előadóit, az előterjesztés elkészíté­séért felelős nevét, továbbá - egyes fontosabb, szélesebb témá­ra kört felölelő előterjesztéseknél — a tartalmi vázlatot." Evidens ^ I TO? 1 X ------------- -í 12.

Next

/
Thumbnails
Contents