1971. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
28
í A főváros tulajdonképpen egy bevásárló ío központtal és több központtal rendelkezik, melyben a forgalom nagy része koncentrálódik. A város budai oldalán a kiskereskedelmi hálózatának részesedési aránya nincs összhangban a lakosság részarányával. A vásárlóerő jelentős része - különösen a ruházati és a választék igényes iparcikkek tekintetében - eláramlik erről a területről. Ennek alapvető oka a hálózat elégtelensége. A pesti oldal hálózatának és forgalmának részesedési aránya a kereskedelmi .központok következtében nagyobb, mint amit a lakosság száma indokol. Nagyobb arányban részesedik a főváros összforgalmából, mint a hálózatánál: alapterülete. Ez főleg azt jelenti, hogy a belvárosi bolthálózat leterheltsége magasabb a többi kerület hálózatánál. A vegyes iparcikk és ruházati, valamint az áruházi forgalom túlnyomó része a négy belső kerületben /V-VIII./ bonyolódik, ami a jelenlegi közlekedési helyzet miatt rövidesen súlyosbodó problémát jelent. A tervidőszak elején a bevásárló központokban, koncentrálódott a kiskereskedelmi egységek egyötöde, a hálózat alapterületének egy harmada, forgalmának pedig, mintegy 4o %-a. E területeken az 1 nf-re jutó forgalom 4o %-kal magasabb a fővárosi, átlagnál. ; A kerületek többsége nem rendelkezik bevásárló központtal, sőt néhány /XVI., XVII. stb,/ még alközponttal sem. Az uj lakótelepeken általában nincs áruház és a ruházati boltok területének csupán 2, az iparcikk boltoknak 4 %-a települt itt. A lakótelepek élelmiszeri I 2% : • ! ________________ j L —1--WB- il -
