1971. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

29

ta ' ’ - I i- 12 ­üzleteinek alapterülete ós forgalma mindössze 7 %-kal részesül a főváros ereszéből. A lakóhely- os munkahely távolságok mellett a bolti nyitvatartási idő is befo­lyásolja az itteni üzletek forgalmát. Elelmiüzerhálózattal jobban az V. és a IX. kerület el­látott, gyengébben pedig a XVII. és XVIII. kerület. Az iparcikkhálózat - beleértve a ruházati boltokat és áruházakat is - területi elhelyezkedése kevésbé ará­nyos a lakosság számával. Sorrendben az V., VII, kerü­let jólellátott, rosszabb helyzetben pedig - az alap­terület alapján - a XII. és a XIV, terület van. A kül­ső kerületek lcGzül viszonylag kedvező a XXI. kerület helyzete, de a fővárosi átlagot még ez sem éri el an- / nak ellenére, hogy Budapest egyetlen uj iparcikk áru­háza itt épült fel. A külső kerületek iparcikk ellá­tottság tekintetében általában lényegesen kedvezőtle­nebb helyzetűek; csupán a IV. és a XXI. kerület köze­lit az átlaghoz. A IV. ötéves■ tervidőszakban a kereskedelmi hálózat globális alapterülete 25c .ezer_m3-re 1 növekszik. Ennek boltfajták szerinti kerületi megoszlását - a mintegy- 36 ezer a-re tehető vállalati fejlesztésektől elte­kintve - a 9.sz, táblázat tartalmazza, A kerületi _városközjrjvt_qk_ rekorstrukció.ja következté- ! ben jelentősen mog.'avul. a lakosság élelmiszer bolti ellátottsága a műn rár-iakta kerületekben /X., XIT ,, XX., XXI./, a nata tar tayu lakótelep építés* ..,:el össze­függésben pedig különösen megnő az élelmiszer bolthá­lózat néhány peremkor;letben /111., XT., XV./, 5 ! » * :'tp ^. - _______

Next

/
Thumbnails
Contents