1970. december 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
218
S *' * ® I i 23. takar. Különféle drasztikus korlátozó intézkedéseket kellene tehát bevezetni a fővárosban a családiház építés ilyen mértékben való csökkentésére, amivel viszont azt hiszem, senki sem értene egyet, mi sem. Mindjárt meg is indokolom, hogy miért, és javasolom, hogy a főváros illetékes szervei egyeztessék velünk. A osaládiház építések tényszáma 1965-69-ben 9980, megközelítőleg 10 ezer. Ha a 70-es teljesítést hozzávesszük, akkor a harmadik ötéves tervi 58 ezres lakás számból minimum 10 és fél, de inkább 11 ezer családi házas lakásépítés realizálódik a fővárosban. Szerintem ebből a tényszámból kell kiindulni, mert az uj központi bizottsági és kor- máryhatározatbán a osaládiház építési konstrukcióban és pénzügyi kondloiójában külön szerepel a budapesti osaládiház építés, - és nem véletlenül. Az országban folyó osaládiház építések között a legkedvezőbb hitel- és kamatkondioióval a budapesti osaládiház építés rendelkezik. Külön kategória a megyeszékhelyek és a kiemelt települések, ós külön kategóriS ebben az uj konoepoióban a falusias lakásépítés. Mi eredetileg is, amikor a 84 ezres lakásszámot 90-91 ezerre gondoltuk felemelni, és igy vittük a kormány elé, akkor 80, maximum 81 ezerben gondoltuk a többszintes lakásépítést a 90 ezren belül. Itt mutatkozik szerintem a tervben egy kettős irrealitás: az egyik a osaládiház ópit ősnek irreálisan alaosony mértékre való leszorítása, a másik pedig, hogy a harmadik ötéves terv tényszámai alapján - és itt szeretnék rámutatni az anyag másik? problematikáit jáza - teljesen kidolgozatlan^ársasház épitési program. Lehat, hogy vannak elképzeléseik az előterjesztőknek, de magából az előterjesztésből ez nem jön ki. Íá>y \ A következő problémát Bondor elvtárssal végigtárgyaltuk, és a következő kérdéseket tisztáztuk: i M L------------------------------—— te „hkSKP * é »+• taJCSjJfi
