1970. október 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
161
É I ság ellátása szempontjából, de nem elsősorban borban. Azt is lehet, de kisvendéglőkben, de nem borharapókban vagy hasonló cimen, hiszen egymás után szüntetjük meg a fővárosban az italboltokat. Lényegében a poharazók is italboltok lesznek, esetleg korszerűbb körűimének között. Kisléghy Imre: Ezzel kapcsolatban felvetem azt a problémát, amely nagy feszültséget teremt a kerületekben, és amelyet a jogszabályilag kialakult gyakorlat hoz. Nem tudom, hogy a mezőgazdaságban a szőlőtermelés mennyire volt megalapozott, amikor ilyen jelleggel óriási területeket felfrissítettek. Azt viszont tudjuk, hogy a zöldséget, a baromfit és főleg azt, amit a lakosság keres, lassan kivonják az árusításból ezek a szövetkezetek. Egyértelmüleg felvetik a tsz-ek, hogy nagyon sok a szőlő és a borszőlő, amelyet szeretnének elhelyezni. Egyiáás után vásárolnak meg helyiségeket, és ebben semmiféle szabályozásra nincs módunk, igy kialakul közöttünk, a kerületek, valamint a főváros között egy áldatlan vita. Társadalompolitikailag is tarthatatlan ez a helyzet • Nálunk a XIII. kerületben is körülbelül nyolc-tiz szövetkezet nyújtotta be igényét pincékre. A Tüker-pincét eladták: a vevő poharazót kiván nyitni benne. Egy másik helyen egy má- si sik, az ellátás szempontjából fontos üzletet adtak át. A legkü-i lönbözőbb helyzeteket teremtik a borkimérések. Mi is a kisvendéglők mellett volnánk. Ha akarnak ilyet, , akkor legyenek szívesek, fordítsanak rá összeget, nyissanak kultufe rált kisvendéglőket. Engedélyezzük és támogatjuk a palackozott borok kimérését. Vigyék haza a bort, ne ott igyanak a fcoharazóban, ahol még W.C. sincs, az ablakok alá, a járdára vizelnek. A leglehetetlenebb állapotokat teremtik. Esetenként, egy-egy kampányban el tudjuk fogadni, hogy demizsónban kimérnek bort, de azt nem, hogy i íí,J ! J 30. *
