1970. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

74

= ' í i

4

kezeti viszonylatban magasabb felfutást vettünk figyelembe, mivel a szövetkezetek termékeinek nagyobb része szabadáras, másrészt a gazdasági i- rányitás reformja adta lehetőségeket jobban kihasználva nagyobb nyere - séget érnek el, mint a tanácsi vállalatok. A IV. ötéves terv során - a tapasztalati számok alapján- a kiskereskedelmi áruforgalom és az áruválaszték, valamint a szolgáltatások további növekedésével számolhatunk.

Illetményadó tervezésénél figyelemmel voltunk arra, hogy a gazdasági reform hatására a termelés növekedése mellett a bérfejlesztési és a- nyagi ösztönzési törekvések is egyre jobban érvényesülnek. A szektorális sajátosságokra tekintettel a tanácsi válla lat oknál 4,4 %-os, a minisztériumi vállalatoknál 4,5 %-os, a kisipari termelőszövetkezeteknél 4,1 %- os, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél évi 6,7 %-os illetményadó emelkedéssel számoltunk.

Eszközlekötési járulék: Az utóbbi években a vártnál nagyobb mértékben növekedett az eszközök, illetve készletek állománya. Az intézkedések, szabályozások ezt a tendenciát részben visszaszorították, igy az eszköz- állomány várható alakulásánál, illetve a járulék emelkedésénél tanácsi vállalatok vonatkozásában évi 5,2 %-os, a minisztériumi vállalatok területén 6,1 %-os növekedés ütemmel számoltunk.

Állami hozzájárulásként a IV. ötéves terv időszakára megszabott 2 375,9 millió Ft-ot, vagyis az állami hozzájárulás felső határa szerinti összeget vettük számításba.

Összefoglalva: bevételeinket a rendelkezésünkre álló adatok alapján legjobb tudomásunk szerint feszítetten t erveztük meg, amelyek teljesítése feltétlenül szükségessé teszi a bevételek gondos behajtását. További bevételek tervezése csak ujabb bevételi források felkutatása esetében lehetséges.

A bevételi összegek forrásonkénti alakulását az 1. sa. melléklet tar: *

talmazza.

h

1 1

—y - 71 - t

I ta j

tó - - v í- íMí&íBBB