1970. június 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

35

í- 2 Ennek a célkitűzésnek az eléréséhez a feladatokat ütemezni kell. 1970-1985. tartó tervperiédus alapvető feladata a mennyiségi lakásigény kielégítése, az, hogy lehetőleg minden családegység önálló lakással rendelkezzen. A feladatokat azonban úgy kell végrehajtani, hogy 2000-re, tehát a következő 15 éves periódus végére közel kerüljünk az 1 fő/szoba előirányzathoz. A fejlesztésnek ezt a részét,már most, az első 15 éves időszak alatt kell előkészíteni. Az 1980,évek közepéig az . épülő lakások átlagos alaptorülctének 65-70 nf—t , kell elérni, 2000-ig pedig a 80-90 nf-t,

A számítások szerint ugyanis e.zzal lehet a szobánkénti 1 fős átlagos ellátottság igényéhez közel kerülni.

II.

A lakásállomány nemzetközi áttekintése♦

Az ENSZ legutóbb. 1969-ben adott ki a 1 akásicérdésrp vonatkozó ismertetést. Az ENSZ jelentésből az 1.-3. sz. táblázatok alapján megállapítható, hogy a lakásnagyság az egy lakásra jutó szobaszám és az cgyszobára jutó lakosszám tekintetében az első kategóriába tartozunk.

Az európai országokban egy szobára, illetve helyiségre jutó lakók száma - melyben Svédországot kivéve a konyha is lakásegységnek számit - 0,62/Belgium/ és 1,66 /Lengyelország/ fő között mozog. Az ENSZ módszertani előirások alapján képzett adat szerint Magyarországon 1,45 fő az egy lakásegységben lakó átlag. Ennél kedvezőtlenebb átlag Lengyel- országban, Jugoszláviában és Görögországban van. A budapesti helyzet az országos átlagnál lényegesen rosszabb.

A 4. az, táblák Budapest és néhány európai.nagyváros lakáshelyzetének összehasonlítására szolgálnak.

Ezek közül a "4a" az egy lakásra jutó átlag lakosszámot mutatja, összehasonlítva Budapest, Becs, Koppenhága, Stockholm,

Varsó, és Prága adatait.

te

» ,,, „aj* ;