1969. október 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

264

i- 63 ir.túrosatok 25 százalékút változtatják meg a panasz-eljárás ] során, ér. ezeket nagyrészt ép cn méltányossági szempontok figyciájraih 1 lebevc telével.

Itt jelentkezik nz, a. .it elöljár ójában is mondtam,

hogy a méltányosság a tanácsa;; aratna munkájában egy élő 's egy gyakorlati kérdés. Ha az első és a másodfokon eljárd szervek is nelyesen -alkalmazzák a jogszab 'lyokat, akkor nem hiszem azt, hogy

I fi

ugyanc-zc-k a szervek - ha megfelelő iránj :ut;:'á.:;t kapnak -, tadnak emberré cseh; le. ni és a méltányosságot is nelyenen gyakorolják.

Te iá.t -..inhenké .yen erénye az any grak, hogy ezt a

nagyon nehéz, nagyon sokrétű gr obiénál fc felveti. Talán az, ©ogy

|

még nem kellőkép en jutott kifejezésre az anyagban, éppen annak

a kicsit . e -f oy.'r't" lan vol la is tükrözi. Mindenkcpt en oda kellene!

hatni, hogy az alapeljárásban eljárd szervek, akik az állampolgárokhoz és a hat -..rá oá ghoz is közelebb állnak, gyakorolják a méltányossá;,ot is. Hiszen ezáltal a jogpolitikai szempontok figyelembevételével is, az ^llainyolgárok körében nagyobb megnyugvás f lenne atokintetben, hogy az államigo,avatási határosatok nemcsak

i törvényesek, hanem egyben méltányosak is.

A másik ilyen nagyon nehéz dolog a szigor megközelítése . Természetesen, ha az ember a méltányo súgót nézi, keresi . ;-v.•„ | annak ellenpólusát is. A szigor azonban ilyen értelemben - ahogy

az anyag felveti -, nem ellentéte a méltányosságnak, hanem egé- s en egyszerűen szerves, kiegészítő része.

m(§ 1 Szigorról itt abban az esetben van szó, ha nem lel . í i

é •».*« ***