1969. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
240
ti * *«»,.»•# *ea& i-33felfutás mellett is biztosítva van. A vállalatok nem voltak érdekelve abbar , hogy a nyereséget ennél nagyobb mértékben felfuttassák, ’/- bár ez nem minden vállalatra nézve áll. Abban teljesen bizonyos vagyok, hogy népgozdas'gilag az igények ennél ténylegesen nagyobbak lennének, de ogy ilyen jelent'a azt nem tudta feltárni, mi az oka annak, hogy nem termelnek o^an termékeket, amelyekre a népgazdaságnak szüksége volna. Ebben az esetben ugyanis nem 1,1 százalékra, hanoin lényegesen nagyobb százalékra futott volna fel a termelés. A mutatót népgazdasági szinten ds a tanácsi iparban is vizsgálni kell, mert az 1,1 százalékos felfutás nem látszik teljesen kielégítőnek, - ez rendkívül minimális felfutás, és nem f gadhaté el. Érdekes az, amit Várszegi elvtárs mondott, hogy az I. negyedévben 9,9 százalékkal emlkedett az egy : ’re esd termelés. Ez lényegesen jobb, mint a budapesti szocialista ipar eredénye, amely 2,5 százalékkal csökkent az elmúlt idő hasonló időszakához képest. Meg kellene nézni, mi történt, hogy a termelékenység oz £. negyedévben ilyen mértékben föl futott. A jelentés leírja oz exporttal kapcsolatos témákat is. Ez is olyan kérdés, hogy miért nem több az export, és miért csak ennyi, az Ebből/anyagból nem derül ki, de valahol lo van irva, hogy az összefoglaló képet jónak tekintik. Azt Samudképpen sem lehet pozitívan értékelni, ha valamelyik területen visszaesik a termelés. Ezt átfogóan nem lobot értékelni, de részleteiben lehet magyarázni. Hangsúlyozom: általában nem lehet pozitivon értékelni, ha az export az előző időszakhoz képest 7 százalékkal csökkent, ki volna, ha a többi területen io csőkké e? Ugyanakkor nei csökken az importigény a népgazdaság különböző ágazatai részéről. Ha tételesei elkezd ifik vizsgálni, akkor bizonyára meg fogják tudni magyarázni, mi , ■ IfiO L _l
