1969. június 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
241
[ * Utó* »*» ««*• > fo • káMtfüW ! Ü I I I-34ennek a csökkenésnek az oka, de esti azt magyarázzák meg, hogy melyik vállalatnál iáiért csökkent a termelés, azt azonban nen ma- | gyarázzák meg, hogy egyes, vállalatoknál miért emelkedett. A munkaerő-helyzettel kapcsolatban nem értek egyet azzal, ——r —— | hogy a munkaerő-hiáry az, amikor rendeléseket kell visszautasítani. A kérdés ilyen természetű vizsgálata sematikus dolog volna. Meggyőződésem, hogy Budapesten még a tanácsi iparban sincs munkaerő-hiány, j megint általánosságokban beszélünk, - de tételesen vizsgálva, lehet, hogy nem igy van. De nincsen megfelelő munkaerő-gazdálkodás. A meglévő munkaerő- I nek tisztességes, gondos felhasználása nálunk ma még nincs meg. Egyáltalában nem vagyok biztos abban, hogy ha egy vállalatnál visszautasítottak rendelést, az -azért történt, mert ,u.gy Ítélték mog, hogy azzal a munkaerő-garnitúrával nem tudnak többet termelni, - vagy esetleg tudtak volna többet termelni, de ne. voltak anyagilag érdekelve, Q$ ezért nemvállaltak több rendelést, innék is megvannak az okai, - ka a munkaerő jobb kihasználása nemcaa1' tanácsi probléma, hanoin az állami iparban pontosan ugyanez a probléma van. Meg kell teremteni közgazdaságilag és társadalompolitikailag egyaránt annak a feltételeit, hogy munkaerő-állományunkkal jobban, termelékenyebben és hasznosabban dolgozhassunk. ffi-űfa&y szubjektív megjegyzésem van azzal kapcsolatban, ami o jelentésben bántja a szememet. A 6, oldalon azt mondja a jelentés, \ nz árakkal kapcsolatban, hogy a termelés és a szolgáltatás jelentős része közvetlen"! az életszínvonal alakulásához kapcsai'dik, - ez igaz - és azok árai kormányzatiing elhatározott alacsony szinten mozognak. Tnva.Lv a szolgáltatási átlag—árak lényegesen jobban emelkedtek, mint az életszínvonal. Ennek nincs különös jelentősége, - de az, L — =J_ Bm—iiiiiin ti•• • ____________________—-——-----
