1969. április 2. és 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

296

*

van intenzív müveiéa alatt. Az Óbuda tsz ugyróz ki, hogy ott loo

I

kataaztrálÍ8 holdra t"bb, mint 25o ember jut, márpedig az a helyzet, hogy a külterjes gazdálkodásnál országosan még Magyarországon is 6-7 emberre van szükség, a kertészetnél 35-4o emberre. Tehát a budapesti átlag még abban az esetben is, ha intenzív gazdálkodást

t

folytatnál:, sokkul magosabb• Ha viszont figyelembe veszem, hogy egyes tsz-ukber igen nagy az eltolódás, ebben az esetben azzal a helyzettel állunk sze. ben, hogy ezek a megugrások nem az alaptevékenységgel összefüggésben megemelkedett létszámból adódnak, hanem abbéi a célból történtek, hogy bizonyos melléküzemági tevékenység folytatására lesz lehetőség a jövőben, ennélfogva bőviteni akarják a kapacitást. Azt hiszem, hogy ez {fontos dolog, mert ha a termelő- szövetkezeteknek utána majd le kell épitoniök a létszámot, akkor a tagság nehéz helyzetbe kerül, ami politikai tekintetben is nehézséget okoz nekün ..

*

A melléküzemági tevékenységgel én sem akarok foglalkozni, de mégis meg kell mondanom a jelzések keretén belül, hogy hogyan nézünk lei ebben a tekintetben. Az épitőipari tevékenység 5o százalékára a tsz-ek nen kértek engedélyt, vagy olyanoknak végeztek munkát, akiknek a törvény nem teszi lehetővé, - tehát állami vállalatok részére. Ha azt nézem, hogy milyen szankcionálás volt, akkor meg kell mondanom, hogy gyakorlatilag semmilyen. Vagyis: tanácsaink tu- ! ! dómáeul vették a jelzéseket Í3, - ha voltak ilyenek - de a legfontosabb kérdés, h ;y a tanácsok az esetek döntő többségében nem is tudtak ilyenekről.

Itt elhangzott, hogy budapesti viszonylatban a 2o százalék másképpen néz ki, mert például a Rákosvölgye tsz-ben 9o százalék .

j z% __ J I

fé ■ - 0®

I

I

tt-64-