1969. április 2. és 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

297

ft mma* , *•* ,*< ma fc 'C' ft ' " rá * fct IV § j J I-fis­t* a melléküzemági tevékenység, és csak lo százalék a. aló ; tevékeny­ség. Eimek következtében a bérezésnél az c helyzet, áruit szépvölgyi elvtáro io mondott, hogy a tsz-ok nagyon komoly munkacgyaég-kiegé­,< szitást kapnak abban az esetráen is, ha nem veitek részt a mellék­üzemági tevékenységben. Ezeket a kérdéseket rendezni kell. Nem szabad félreérteni azt, amit a rendelet kimond. A rende­let kimondja, hogy ipari munkásokéhoz hasonló bérben részesülje­nek a tsz alkalmazottak. A helyzet az, hogy a bér hasonló, de a jö­vedelmek nem hasonlók, azok eltorzulnak, - nem oz alaptevékenység­j ­nél, és nem io a kapcsolódó tevékenységnél, hanem a melléküzemági tevékenység különböző területein, ahol 7o, de sok esetben ennél ma­gaoahb százalékkal is nagyobb bárt kapnak, mint amennyit ez ipari munkások kapnak hasonló foglalkoztatások keretein belül. Nem foglalkozom azzal a tevékenységgel, - mert csak egy-két tsz van érdekelve - amikor az üzemekben úé -ezi&ok tevékenységet, ♦t t/ munkások ráadnak át. Ezek elsősorban vidéki tsz-ek, és ez neu jeli ;- ző a budapesti t3Z-ekre. Tudom, hogy ez nehéz kérdés, és nehéz le­mondani arról, hogy hogyan lehetne még 2 millió "orintot keresni. Mégis szükséges felvilágosító eszközökkel, a Szövetség súlyával "el- lépni, hogy a melléküzemági tevékenységet megfelelő keretek közé szorítsuk', éo ennek következtében az alaptevékenység növekedjen, meg kell állapítani, ho y hol van a határ. Azt is vitatom, hogy olyan tsz-nek, amelynek 2o tagja von és egészen kis terület áll rendelkezésére, nem volna-e helyesebb fuzionálnia más tsz-el ahe­lyett, hogy olyan módszert alkalmaznak, hogy ment"1 nagyo’b tevé­kenységet fejtsenek ki, nem az alaf\tevélcenys "g keretei között. j m —I

Next

/
Thumbnails
Contents