1969. március 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

6

Ezzel szemben a lakosság igénye - figyelembevéve, hogy a 7 napos igényt 6 nap alatt kell megtermelni - naponta 111,7 vagon. Ezt az igényt a vállalat túlóra alkalmazása mellett tudja csak kielégiteni. A túlóráztatás - túlmenően a gazdaságossági kérdéseken - azt is maga után vonja, hogy az egyébként is elavult technológiai berendezések karbantartására, a higiéniai előírások betartására a szükségesnél kevesebb idő jut.

2./ Alacsony műszaki színvonal

A sütőipar államosításakor a főváros területén 396 sütőüzem átvételére került sor, melynek többsége kisüzem volt. Ezek nagyrésze- olyan elhanyagolt állapotú volt, hogy azokban a termelés nem lehetett folytatni tovább,- a berendezések korszerűtlenek volfak,

*- a szociális helyiségek csaknem teljes egészében hiányoztak.

Az üzemek nagy részében - a három kenyérgyár, valamint néhány középüzem kivételével - még a legegyszerűbb dagasztógép is hiányzott. A sütőipari üzemek elavult állagára jellemző, hogy a három gyárjellegű nagyüzem közül a legnagyobb kapacitást.képviselő Százados úti Kenyérgyár 1909-ben épült, s , ma is használatos u.n,.platnis kemencéi is ekkor kerültek beépítésre, A Petneházy u. 53-60. sz. alatti kenyérgyár az első világháború előtt a Csepeli Weisz manfrédgyár öntödéjéből épült át kenyérgyárrá. Az. 1920-as években beállított Werner-tipusu gépek egyrésze még ma is üzemel. Hasonló a helyzet a harmadik nagy egys'g, a Hungária körúti Kenyérgyár esetén is, mely az 1930-as években egy korábbi hordógyárból került átalakításra.

As államosítás után elsőrendű föladat volt a nehéz fizikai munka részbeni kiiktatása, ezért a sütőipar mindtöbb tésztakészitő, tésztafeldolgozó gépet állított üzembe a sütőipari dolgozók munkájának könnyítésére.

í

|L

____________________________________ j

L __________________________.—1

i

i- fa -