1969. március 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
265
I í-51So jnos, 03 országos jelenség. Mindenütt küszködünk ezzel a nehézséggel, és végülis rópacitások korlátozásává 1, különösön oz építési beruházósokkol kapcsolatos kapacitáshiánnyal, Au £nnek következtében o jó elgondolásokat nem tudjuk realizálni. Felvetődött itt - véleményem szerint jogosan hogy mi lesz s klinikákkal? Ezeket mentes its ük a területi feladatok \ alól. Amint Borths elvtárs elmondotta, ez perspektivikus elképzelés. A klinikáknak perspektivikuson, valóban nagyon sok, raj áitos felad' tai vannak. Ezek alapvetően abból adódnak, hogy elsődlegesen kutatást, képzést éa továbbképzést kell folytatni ok. Ennek következtében bizonyos mértékű speciális beteganyagra van szükségük. Nekünk azonban jelenleg - és niég jó darabig - nyugodtan mondhatom, még legalább a következő ötéves terv végéig;* az az elgondolásunk, hogy' a klinikáknak ágyaik 70 százalékával n lakosság közvetlen igényeit kell szolgálni ok. Ez különben nem a klinikák elgondolása, ez a Minisztérium állásfoglalása. És oz nem népszerű az egyetemi tanárok körében, de mi - hogy úgy mondjam - 'megetetjük" ezt a problémát és együttesen koll konzekvenciáit vállalnunk. A probléma jelen helyzete úgy adódik, hogy a főváros pillanatnyilag nem engedi meg, hogy a klinikák teljes egészében kikapcsolódjanak a sávrendszerből , hogy abban ne vegyenek részt. Ez a képzést, és továbbképzést azért szolgálj . Egyébként ott, ahol optimális a helyzet, olyan országokban, ahol jobb a fekvőbeteg-ellátás - ilyen sok van velünk szemben - az '**00 * ' -;tp I