1969. március 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
266
| i-52eurépai nagyváré sokban is, legfeljebb 50-nel növelni lehet. Ezért 50 o zúza lókban azt a mindennapi betegenyogot kapják, mert az oktatáshoz az io szükséges. Mi általános orvosokat képzőnk, és azoknak a mindennap hozzájuk forduld betegekkel is ismerkedniük kell. Tehát nemcsak a speciális bcteganynggol. De miután feszit a helyzet, 50 százalék a kutatásra, 50 pedig az oktatásra jut. M.i most még optimálisnak tartjuk ezt 70 és 30 között. Mégpedig ágy, hogy 70 a lakosság, 30 pedig az ok la tán éo kutatás céljaira szolgál. Ez körülbelül igy is alakul , mert hiszen a főváros főváros, és nemcsak annak lakosságáért van ez, amint az /anyag jól tükrözi, hanem egyebekért is, és speciális képzettségű emberek dolgoznak olt, speciális felszereléssel. Tehát az ország egész lakossága részére bizonyos mértékig nyitott. < Az időskorunk, tehát az o vonatkozásban érintettek prob1 áraival a Fővárosi Tanács nemrégen foglalkozott, amikor a M demográfiai helyzetet tárgyalta. Ennek vetülőto elég nagy feszültségeket okoz az egészségügyi ellátásban is. Nekünk fel kell készülnünk egyrészt az újszülött, a ko- raozülött-ellátásro, másrészt a növekvő részarányú lakosság ellátására is. Ezen belül a fiatalkorúaknál a teljesen egészséges gyerekek intézeti elhelyezésére, az időseknél ivedig elsődlegesen szoknak az elhelyez ésáro, akiket az elmebeteg, ' szociális otthonba történő elhelyezettekként minősítünk, özével akiknek egy része, azért tekinthető elmebetegnek, mert tulajdonképpen nem klasszikus értelemben vett elmebeteg, haI • ! ^•00 * ':r'ip i---------------------------------------------------------------- —_
