1969. február 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

30

5,2. A vizhigiénés helyzet, - Budapesten lényegesen kedvezőbb, mint a legtöbb nagy iparvárosban, - még akkor is, ha a budapesti viz izére, szagára sok esetben van panasz, az időnkénti túlklórozás következtében, - olyankor, amikor a felszini vizmü részaránya túlságosan megnő az össz-ki- termelt viz mennyiségén belül; /alacsony Duna-vizállás- nál: a jobbminőségü parti mederszürésü kutak vizhozama c sökkené sekor/.

Budapest ugyanis még korántsem ismeri azokat a vízellátási nehézségeket, amelyek a világ nagy iparvárosaiban ma már odavezettek, hogy azokban egyre gyakoribb, hogy rendkivül rossz felszini vizkivétell alapanyagból - /többnyire erősen szennyezett folyókból, és igy csak a legnagyobb nehézségek árán/ képesek a lakosságot ivóvízzel ellátni, és a még nagyobb vizigényü ipar vízszükségletét kielégíteni.

/Rotterdamban pl., a világ egyik legnagyobb tengeri kikötőjében, az ivóvizet a Rajna agyonszennyezett torkolati részéből emelik ki, és ennek következtében az klóro- zottság és egyéb, a viz élvezeti értékét rontó mutatók vonatkozásában, sokkal rosszabb, mint a budapesti. - A Ruhr-vldéken - ahol már egészen súlyos, akut a vizhiány, ennek kiküszöbölésére felmerült eg.y olyan terv, hogy a vizet a Skandináv félszigetről, az ott nagy bőségben fellelhető friss hegyi patakok vizéből, Svédországból tenger alatti vezetékeken hozzák át. Az USA-ban, - annak több nagy iparvárosában - , az elhasznált szennyvizek visszaforgatása és regenerálása,és ivóvizkénti újrafelhasználása, - szokványos művelet!/

So

■te '*$000001

* *-< ##* v.*a©

o !- 27 - j

LL-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—TZúJ