1969. január 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
- 5 A tanulók iskolav-' lasztását na gynértókben befolyásolja családi környezetük, szüleik foglalkozása, iskolázottsági színvonala* A 7. osztályos tanulók közül a fizikai dolgozók gyermekeinek csak 48 százaléka, mig a non fizikai dolgozók gyermekeinek 84 százaléka tervez középiskolai továbbtanulást, ugyanakkor szakmunkásképző iskolába az előbbiek 45 százaléka, az utóbbiak 15 százaléka kivan iratkozni. Az iskolaválasztás ilyen szélsőséges eltéréseit elsősorban a tanulmányi eredményekben mutatkozó különbség magyarázza, amely arra utal, hogy az egységes általános iskolai oktatás teljes tanulmányi ideje alatt sem képes nivellálni a családi környezet különbségéből adódó eltérő hatásokat, a fizikai dolgozók gyermekeinek "hátrányos helyzetét". A fizikai dolgozók gyermokoi között u ’ynr.is _3_5 százalékot kó-nviseinck a 3.7-nél magasabb tanulmányi ered mára, 'lek. mig a non fizikai dolgozók gyermekei között 02 százaléket® A bukottak és ismeretlen osztályzatunk közé a fizikai dolgozók gyermekeinek 16 százaléka tartozik, mig a nem fizikai dolgozók gyermekei közül csak 7 százalék sorolható ide. Tekintve, hogy a középiskolákban továbbtanulni szándékozók tanulmányi átlageredménye többnyire 3,7-nél magasabb, a fizikai dolgozók gyermekei között az ide jelentkezők aránya kedvezőtlen. Ez viszont azzal a veszéllyel j'r, hogy a felsőfokú oktatásban sen biztosítható a fizikai dől ;ozók gyermekeinek megfelelő- részesedése, A 7« osztályba járók iskolaválasztása tanulmányi eredmény óik alapjáéi gyyakran irreális. A "imnáziunokba jelentkezők között, pl, mintegy 20 százalékuk 3>6-nál gyengébb átlageredmény M. A szakmai ismeretet nyújtó középiskolákba jelentkezők előmenetele egészében valamivel alacsonyabb, mint a gimnáziumi tevábbtmúlást tervezőké,. A kitárok 's jelesek aránya pl. alig 7 százalék, a ’imn'ziunba jelentkezők közötti 18 százalékos aranyukkal szemben« ■-W000 fi i-v; ám* I i-3 ■
