1969. január 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
10
9 ■ * r Szakrnmkáskópzésben egészébon kevesen, 9 300-an kívánnak továbbtanulni, holott a férőhelyek széna eléri a 13 300-at. A jelentkezők néhány ismert divatos szokna köré tömörülnek, részben tájékozatlanság, c_"-teletek, vagy egyes szakmák ténylegesen hátrányosabb helyzete miatt# A szakmát választók 35 százaléka leány, de a tényleges jelentkezésig sokan visszalépnek, ha a keresett /fodrász, kozmetikus, stb./ foglalkozásokba nem juthatnak be, bár más szakmákban /textil, bőr-szőrmeipar/ képzésükre lenne lehetőség. C./ Továbbtanulás a középiskola elvégzése után A középiskolát végzők pályaválasztási elképzelései na y- nértékben irreálisak. Kétharmad részük úgy véli, ho :y szánéra nem elég a középiskolai végzettség, illetve az ezzel elérhető foglalkozás cs olyan pályák felé orientálódik, velyok további tanulást igényelnek. A fiatalok pályaválasztási terveiben a fel3Őoktatásban való továbbtanulás áll az olős helyen. Az érettségizett fiatalok fele szeretne ezen a fokon továbbtanulni és további 16-16 százalékuk valamilyen szakra elsajátítását tervezi. Azonnali munkavállalást a végző középiskolásoknak csak mintegy harmadrésze tervezett. Az előzetes elképzelésekkel szeriben a 12 600 érettségiző fiatalnak cs'k 23 százaléka jutott bo felsőoktatási intézménybe, 1^ százaléka szakmunkásképzésbe iratkozott és 52 százalékuk munkát vállalt. Az irreális pályaválasztási tervek kialakulásában közrejátszik, hogy a középiskolát végzők na.gyobb része gimnáziumban vó"czf ahol semmiféle szakmai ismerethez nem jut cs ha tanulmányi előmenetele alapján remélheti, megpróbálja a felsőfokú oktatásba való bejutást. /Ehhez járul még, ho~y a szakképzettséget nem igénylő munkakörök preszizsipényeikot sori elémitik ki/, A pályaválasztási tervek a szülők foglalkozása szerint az •érettségizett k esetében is számottevően eltérnek. A lógna ’Ycbh L- —£ . 00 * fv * .• • .j.v'jS©
