1968. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
249
Az emlitett propaganda-feladatok mellett alapvetően fontos a tudatos szervezés és irányitás, valamint a helyi kezdeményezések ezzel összhangban történő kialakitása és elősegítése. Az események és ünnepségek helyzetét vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg: 1./ Névadó ünnepségek. A beszámolási időszakban a névadó ünnepségek elterjedése nem a kellő ütemben történt. A névadások helyzetének megítélésénél a bruttó - valamennyi a fővárosban történt születési eseményre figyelemmel levő - népmozgalmi adatok mellett elsősorban azt vettük figyelembe, hogy az adott időszakban a kerületi tanácsok hány csecsemőkelengyét osztottak ki a fővárosban lakó szülők részére. Ennek alapján megállapítható, hogy a fővárosban 1964-ben 17*382 születést anyakönyveztek, 17*050 csecsemőkelengyét osztottak ki, mig névadó ünnepséget 1.805 esetben tartottak, ami az érdekeltek 10,5 %-ának részvételét jelentette. 1967-ben 32.104 születés anyakönyvezésére került sor, s 22.780 csecsemőkelengyét osztottak ki, mig névadó ünnepséget 2.390 esetben tartottak. /10,4 %/ A nem kellő ütemű fejlődés annál is inkább figyelmet érdemel, miután - a polgári temetésekkel szemben - az itt érintett személyek nagy többsége fiatal, olyan szülők, akiktől elsősorban várható a szocialista tudatnak megfelelő családi ünnepségek iránti fogékonyság. A kérdés elemzésénél azonban nem hagyható figyelmen kivül néhány olyan tényező sem, amelyek a névadások számának növekedését kedvezőtlenül befolyásolják. A többhelyütt tapasztalható csoportos névadás az ünnepség meghitt, családias jellegének hangsúlyozására nem alkalmas. i ■: /Ennek ellenére számos tömegtájékoztató eszköz, sajtó, rádió, televizió, a csoportos névadást propagálja./ Úgyszintén L---------—J 4 - 2 - |
