1968. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
250
I szerepet játszik az érintett fiatal szülők egy részénél a lakás- és egyéb problémákkal kapcsolatos helyzet, amely a nagyszülőkkel ./más rokonokkal/ szemben bizonyos függőséget eredményezhet. Megfigyelhető az érdekeltek körében bizonyos mértékű közömbösség is, amit.jól mutat, hogy - az 1967-es adatokat figyelembe véve - 12.428 volt az olyan születések száma, ahol sem ünnepélyes névadásra, sem egyházi szertartásra nem került sor. Ennek kapcsán mutatunk rá arra, hogy a családi események és ünnepségek közül a névadás az, amelynek szervezése talán a legnagyobb nehézségbe ütközik. Mig ugyanis a házasságkötés és a temetés kötelező állami aktusok, amelyeknek lebonyolitásáról feltétlenül gondoskodni kell, addig a névadással kapcsolatosan ilyen - az anyakönyvezésen túlmenő - ünnepélyessé tehető aktus lebonyolitására hivatalból nem kerül sor. Ezért tehát az elért eredmények valóban a családi ünnepségek iránti igényen alapulnak. Pontos a névadó szülök helyzete, szerepének vizsgálata is. Az egyházi szertartásoknál érintett "keresztszülők" elsősorban a szülők rokoni köréből kepülnek ki, a gyermekekhez többnyire szoros kapcsolat fűzi őket. Ez kapcsolataik tartalmát a jövőben is meghatározza. Ezzel szemben a névadásnál szerzett tapasztalatok alapján néhány kivételtől eltekintve, névadó szülőnek nem rokont, közvetlen barátot, hanem a szülők munkahelyi vezetőit kérik fel, akik - annál is inkább, mert rendszerint már több gyermek névadói - szükségképpen nem tarthatnak a gyermekkel rokonihoz hasonló kapcsolatot. Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy a névadó szülők szerepe gyakran csak magára a névadás aktusára korlátozódik. Mindemellett,eredményekről, helyes kezdeményezésekről is beszámolhatunk. A Csepeli Vasmű Szerszámgépgyárában a fiabalok mintegy 40 %-a névadó ünnepség keretében adott nevet gyermekének. ÉÉP : -* L:------——li fé * **>#»« .mrn
