1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
60
* ««»»'& -#* '.• -ü&MMm I j Í 6 pár évben a perek jelentős százaléka volt alapos. A perek jó részében a törvénysértést a per folyamán az államigazgatási hatóság is felismerte, az iratokat visszakérte, és a határozatát a saját hatáskörében módosította, illetőleg megváltoztatta, 1959-től 1961- ig a perek mintegy 40 %-a fejeződött be "egyéb módon". Az "egyéb módon" befejezés nagyobb részben az iratok visszakérését és a saját hatáskörben meghozott módosítást, illetőleg megváltoztatást, kisebb részben a birósági hatáskör hiánya miatt történt megszüntetést jelenti. így pl, az államigazgatási hatóság visszakérte az iratokat, mert társbérletesitésnól nem biztosította a társbérlő megválasztásának, illetve a oseré- nck a jogát, majd a határozatát a saját hatáskörében módosította. Ugyanez történt akkor is, amikor az államigazgatási hatóság nem folytatott le bizonyítási eljárást a lakás elhagyásának megállapítására. Rendszerint a tényállás kellő felderítése nélkül, osupán a rendelkezésre álló iratok alapján hozott határoza- | oknál került sor a saját hatáskörben való módosításra. illetőleg megváltoztatásra. Ez történt akkor is, araikor a lakószobák számát állapították meg tévesen* A tárgyilagosság érdekében kell megemlítenem, hogy a határozatoknak saját hatáskörben való módosítására nem egy esetben azért került sor, mert a perben az ellenérdekű felek megegyeztek, A kezdeti időszakban az államigazgatási hatóságok sokszor hagyták figyelmen kivül a bérlők jogszabályban biztosított jogait. A lakásviták körében a biróság 1959-ben 164, 1960-ban 202. 1961-ben pedig 172 ügyben hozott érdemben befejező határozatot, amiknél 50 $-ban került sor az államigazgatási határozat hatályon kivül helyezésére /1959-ben 86 ügyben, 1960-ban 104 ügyben, 1961-ben 71 ügyben vált az államigazgatási szerv pervesztessé/. Az adatok szembetűnően mutatják h* igazgatási perek kezdeti szakában jelentkező nehézségeket és szemléleti ellentéteket. Például egy ügyben a bérlőkijelölési jog figyelőmén kivül hagyásával az államigazgatási szerv as emeletráépítéssel kialakított lakást nem az emeletráépítés költségeit fedező személy, hanem más részére utalta ki. Más ügyben nun ismerte el a megüresedett társbérleti lakásréssr# a bentnaradt t társbérlő térjoszkedéoi jogát, A teljességhez tartozik, hogy ugyanebben , az időben a bíróságok munkájában iá mutatkoztak nehézt ségek, hiányosságok, keletkeztek ellentétes döntések. Ezek részint a jogszabályok helytelen értelmezésével, vagy téves alkalmazásával, részint azzal voltak összefüggésben, hogy egy-egy kérdés megítélésében a bíróságoknál sem mutatkozott egységes szemlélet. Ez a körülmény kétségkívül visszahatott a lakásügyi hatóságok ' — L —•***
