1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
59
i le általános következtetést. II. ^ X-^-KÁ S 0g:= I G-É^YB| VÉ TE EE= Az 1957. évi IV. törvény 57, §-a /!/ bekezdésének b/ pontja értelmében a biróság előtt keresettel támadható meg a lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat vagy intézkedés, továbbá a lakásosere jóváhagyását megtagadó államigazgatási határozat, A Legfelsőbb Biróság polgári kollégiumának állásfoglalásai szerint igénybevételnek minősül az is, amikor az igazgatási szerv a megüresedett lakást nem annak utalja ki, akinek a részére a törvény szerint ki kell utalni. A várományi jogok megsértése tehát a gyakorlat szerint szintén megtámadható, E körben a lakásügyi jogszabályok alkalmazásának számtalan, sokrétű problémája merült fel az államigazgatási, de a birósági eljárásban is. Ezek a problémák - különösen a kezdeti időszakban - sok nehézséget okoztak. Az egyéni és társadalmi érdek összhangjának megteremtését jelentőségében fokozta a szűkös lakás- helyzet. Az összhang helyes megteremtésének jogpolitikai szempontjai a gyakorlatban nem mindig érvényesültek maradéktalanul. A lakásügyi hatóságoknál 1960. előtt, ritkábban azután is. a lakásgazdálkodási szempontok túlzott érvényre juttatása mutatkozott, ami mellett néha háttérbe szorultak az állampolgárok jogszabályban biztosított jogai / jogos cgyóni érdek/. Az ítélkezési gyakorlat az összhang megteremtésére következetesen törekedett, A felmerült problémák tételes felsorolása szinte lehetetlen, de szükségtelen is. Arra utalhatok hogy az akkori perekből kitünően a felek igen gyakran sérelmezték várományi jogaiknak, különszobára való jogosultságuknak el nem ismerését, Azt kifogásolták, hogy a lakásügyi hatóság lakószobának nem tekinthető helyiséget minősített lakószobának, amit igénybe vett, és más részére utalt ki. így pl, megalapozott volt a kereset, amikor a lakásügyi hatóság a társbérletesitésnél nem biztosította a bérlő részére a társbérlő megválasztásának, illetve a cserének a jogát. Alapos volt az a por is, amelynek tényállása szerint 6 nf-en aluli, tehát lakószobának nem tekinthető helyiséget vettek igénybe, és utcaitak ki lakás céljára. További konkrét esetek felsorolása nélkül a lakásügyi hatóságok működésének kezdeti szakára, majd a későbbi fejlődésre számszerüségi adatokkal mutathatok rá, A jogszabály hatálybalépését követő Jó- 5 t