1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

59

i le általános következtetést. II. ^ X-^-KÁ S 0g:= I G-É^YB| VÉ TE EE= Az 1957. évi IV. törvény 57, §-a /!/ be­kezdésének b/ pontja értelmében a biróság előtt kere­settel támadható meg a lakás vagy lakrész igénybevéte­lét elrendelő határozat vagy intézkedés, továbbá a la­kásosere jóváhagyását megtagadó államigazgatási határo­zat, A Legfelsőbb Biróság polgári kollégiumá­nak állásfoglalásai szerint igénybevételnek minősül az is, amikor az igazgatási szerv a megüresedett lakást nem annak utalja ki, akinek a részére a törvény szerint ki kell utalni. A várományi jogok megsértése tehát a gyakorlat szerint szintén megtámadható, E körben a lakásügyi jogszabályok alkal­mazásának számtalan, sokrétű problémája merült fel az államigazgatási, de a birósági eljárásban is. Ezek a problémák - különösen a kezdeti időszakban - sok nehéz­séget okoztak. Az egyéni és társadalmi érdek összhangjá­nak megteremtését jelentőségében fokozta a szűkös lakás- helyzet. Az összhang helyes megteremtésének jogpolitikai szempontjai a gyakorlatban nem mindig érvényesültek ma­radéktalanul. A lakásügyi hatóságoknál 1960. előtt, rit­kábban azután is. a lakásgazdálkodási szempontok túl­zott érvényre juttatása mutatkozott, ami mellett néha háttérbe szorultak az állampolgárok jogszabályban biz­tosított jogai / jogos cgyóni érdek/. Az ítélkezési gya­korlat az összhang megteremtésére következetesen töre­kedett, A felmerült problémák tételes felsorolása szin­te lehetetlen, de szükségtelen is. Arra utalhatok hogy az akkori perekből kitünően a felek igen gyakran sérel­mezték várományi jogaiknak, különszobára való jogosult­ságuknak el nem ismerését, Azt kifogásolták, hogy a lakásügyi hatóság lakószobának nem tekinthető helyisé­get minősített lakószobának, amit igénybe vett, és más részére utalt ki. így pl, megalapozott volt a kereset, amikor a lakásügyi hatóság a társbérletesitésnél nem biztosította a bérlő részére a társbérlő megválasztásá­nak, illetve a cserének a jogát. Alapos volt az a por is, amelynek tényállása szerint 6 nf-en aluli, tehát lakószobának nem tekinthető helyiséget vettek igénybe, és utcaitak ki lakás céljára. További konkrét esetek felsorolása nél­kül a lakásügyi hatóságok működésének kezdeti szakára, majd a későbbi fejlődésre számszerüségi adatokkal mu­tathatok rá, A jogszabály hatálybalépését követő Jó- 5 ­t

Next

/
Thumbnails
Contents