1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

289

i ró I- 47 ­Elnölc: Mert ott nem használták a visszaélés szót, csak itt. Dávid István: Legyen szabad kiegészítenem azzal, hogy a visszaélés szó nem a legszerencsésebb megfogalmazás. C s e h i k Ferencné: A 3» oldalon fel van sorolva, hogy 1963-tól egészen 1967-ig hogyan alakultak az egyes munka­helyek, illetve a tanácsi és nem tanácsi munkák. Van-e aprói kép, hogy 1968-ban romlik-e tovább a helyzet és hogyan alakult 1968. első félévében? Kérdésem voltaképpen a nem­tanácsi munkák növekedésére irányul. A 7. oldalon van egy olyan megfogalmazó.s, hogy "az épít­tetők még nem szokták meg a megegyezéses árformát és nem élnek az áralku lehetőségével, hanem elég mereven ragasz­kodnak az általuk kialakított árindex alkalmazásához." Emö- gött tulajdonképpen mi van? Tudom, hogy ez milyen problémá­kat jelent, de azt hiszem, hogy ez a megfogalmazás nem túl­ságosan jó. , Lakatos Dezső: Az volna a kérdésem, hogy mit szán­dékozik tenni az épitőipari igazgatóság és a VB, hogy t lég megvalósuljon a Központi Bizottság 1964. februári hatá­rozata, amelyben megszabta, hogy a tanácsi épitőipar fő funkciója a fővárosi lakóházak felujitása. Ugyanakkor a statisztika is mutatja, hogy 1965-ben az épitőipari kapaci­tás 50 %-a használódott fel lakóházak felújítására, 1967-ben már zkx csak 40 % és 1968-ban sem jobb a helyzet. Mit szán­dékozik tenni az igazgatóság és a Végrehajtóbizottság, hogy a Központi Bizottság határozatát etekintetben végrehajtsuk? Elnök: Nincs több kérdés. D á 1 i d István: Legyen szabad most a fentiekre és l : —fi ft , ...rp

Next

/
Thumbnails
Contents