1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
22
AZ , álJ0^lJjQNSOZÁSBAVÉTEL. KÖRÜLMnYEI A kiskorú gyermek tartása, gondozása, növelése, testi és szellemi fejlődésének elősegitése, valamint személyi ós vagyoni érdekvédelme elsősorban a szülők kötelessége. Ha a szülők, vagy a tartásra köteles hozzátartozók e kötelességüknek nem tesznek eleget, a gyámhatóság a gyermek érdekében köteles megtenni a szükséges intézkedést. Az 5/1963. M.M, sz. rendelet 5. §-a szerint a gyermeket állami gondozásba kell vonni, ha a védő-óvó intézkedések eredménytelenek voltak, vagy ha attól eredmény eleve nem remélhető. Az állami gondozásba vétellel együttjár, hpgy a szülők törvényes képviseleti jogát "szülői jogait" megvonják. | Jelenleg a fővárosban 7247 állami gondozott növendék van. Ezek elhelyezése a következő: nevelőotthonokban 83 %, iparitanuló diákotthonokban 3,3 %, nevelőszülőknél 12,5 %, egyéb helyen 1,2 %. A 2111/1954. sz. Mt. határozat előirja, hogy az állami gondozott gyermekeket elsősorban intézetekben kell elhelyezni. Ennek alapján i jelenleg a fővárosi állami gondozott gyermekek közül- csupán 910 nevelkedik nevelőszülőknél, a többi intézetben. a/ Nevelőszülői hálózat A nevelőszülői hálózat a fővárosban nagy múltra tekint vissza. Valamennyi kerületben megtaláljuk a vérszerinti családot pótló, az állami gondozott gyermekkel szeretettel foglalkozó nevelőszülőket. Vannak nevelőszülők akik 10-15 éve folyamatosan nevelnek 1 állami gondozott gyermekeket, A nevelőszülői hálózat legelterjedtebb a XVIII,, XV. és XVI. kerületekben. Gyakran vitatott kérdés, a nevelőszülői hálózat szükségessége, a gyermekek nevelőszülőknél történő nevelkedésének különféle ha1 ! L ----— I I | ví - 17 - } III.
