1968. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

23

4 tásrendszere. A Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkaértekezlet álláspontja ebben a kérdésben az, hogy a nevelőszülői hálózat

fenntartása nem csupán valamiféle szükségszerű rossz,.amit intézeti férőhelyeink elégtelensége miatt kell igénybevenni. Az állami gondozásba került gyermekek egy része korábbi élettörténete miatt fokozott figyelmet, nagyfokú egyéni törődést kiván, nehezen viseli el a közösség, életritmusát. Ilyen esetekben egyenesen kivánatos a jó nevelőszülői kihelyezés. A Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet a.kihelyezett gyermekek részére ruhát biztosit és téritési dijat fizet. A gyermekvédelmi felügyelők a körzetükhöz tartozó nevelőszülőket havonta látogatják és ellenőrzik a kihelyezett állami gondozott gyermekek fejlődését.

A tapasztalatok szerint a nevelőszülők többsége a gyermekek iránt érzett szeretetből vállalja a nevelést. Gondot jelent azonban, hogy a nevelőszülők többsége már idős ember.

A nevelőszülők életkor szerinti megoszlása:

' 25-30 éves 1 %-a

30 - 40 éves 25 %-a

40 - 50 éves 27 %-a

50 - 60 éves .. 11 %-a

60 - 70 éves 30 %-a

70 éven felüli 6 %-a /Ezek 8-10 éve nevelik a kiskorút/

Kivánatos lenne a jövőben a nevelőszülői hálózat további bővítése és ezzel egyidőben az is, hogy többségében fiatalabb nevelőszülők vállalják állami gondozott gyermekek nevelését.

b/ A nevelőotthonokban elhelyezett gyermekek helyzete

A-felszabadulás előtt a fővárosnak 5 árvaháza és 3 átmeneti gyermekotthona volt, 1940-ben az 5 árvaházban 608 gyermek nevelkedett,

°ig a 3 átmeneti otthon 418 férőhelyén 1784 gyermek fordult meg,

79 százalékuk egy-három hónapot töltve az intézetben. Különböző ; társadalmi és egyházi szervezetek árvaházaiban és intézeteiben

287 árva, elhagyott, vagy erkölcsileg veszélyeztetett szegény- sorsú gyermeket helyezett el a főváros, igy 1940-ben 2679 gyermek intézeti elhelyezéséről gondoskodott.'

© j

» fe®- 1 8 - j