1968. július 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
160
;- 12 - J Csikeszné elvtársnő felvetette, - amit az agyagban kissé félénken mi is felvetettünk - hogy meg kell követelni hogy a kisiparosok megfelelő eszközökkel rendelkezzenek a javítások, vagy az egyéb munkák elvégzéséhez, és amikor az iparengedélyt kiadjuk, ennek alaposan utána kell néznil Ebben a tékintetben a KIOSZ segítségét kell kérnünk. A helyzet az, hogy minden iparengedély megadása, vagy megvonása előtt a hatóság kikéri a KIOSZ véleményét. Ebben az esetben azt kérjük, hogy a KIOSZ ezt is vizsgálja meg, és nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a feltételeket biztosítva látja-e. Most az iparengedélyei kontárokról beszélünk, és nem azokról, akiket Sarlós elvtárs említett. Amit Sarlós elvtárs az adózással kapcsolatban elmondott, valóban úgy van, hogy a budapesti kisiparosság adóját egyik évről a másikra égyharmaddal felemelték, - és mindig kevesebb a fellebbezés a felemelések raiait. Ez évek óta igy megy. Rendszeresen járok a KIOSZ választmányi üléseire, ahol szóváteszik ezeket az ügyeket, azután napirendre térnek felettük. A következő ülésen megint szóváteszik, és azután megint napirendre térnek, és befizetik az adójukat. Tehát az, arait Sarlós elvtárs mondott, valóban úgy van, és megfelel a valóságnak. Azonban bizoryos kori- határon túl, vagy egyedül dolgozó kisiparosok esetében meg kell fontolni a dolgot, mert ha az ilyen iparos adózás alá esik, akkor könyvelésre van kötelezve. Von a dolognak olyan összefüggése is, hogy egy 60-70 éves kisiparost azzal terhelünk, hogy az adóalapját köteles kimutatni. Ami a helyiség-igénybevételt illeti, az olyan esetek száma, amikről Sarlós elvtárs említést tett, az utóbbi időben csökkent. De tudok éppm esetet mondar^ hogy volt olyan kisiparos, j ; . ' "'**** é * . *, mp
