1968. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

9

a vállalatok sora többletlétszám nélkül tért, illotvo tér át a rövidített munkaidőre/;- az uj irányítási rendszer ösztönzői közül a bérköltségek­kel való takarékosabb gazdálkodás toljesebb föltételei még nem bontakozhattak ki. Ennek okát - elsősorban - nem a bér­szinvonal szabályozásában létjuk, bár igen sok biráló ész­revétel hangzik el. Közgazdasági oka abban keresendő, hogy a munka termelékenysregét nevelő gondosabb szervezettség, a korszerűbb technikai eljárások és gépek beállítása, ill. alkalmazása lassúbb és költségesebb f lyamat, mint a regi vágányokon haladó - egyre teljesithetetlenebb - elképzelés, hogy vállalatink uj munkaerők beállításával növeljék ter­melésüket;- munkaerőiorgalom emelkedése /a kilépettek egy rövid ideig sehfél sem dolgoznak/. daságirányitási rendszer munkaügyi tényezői közül a legtöbbet tárgyalt ós vitatott a bázisbérszinvonalo E sza­bályozás kereteket szab a bérek fejlesztésének, ami termé- szetszorüleg ösztönzi a vállalatokat e keretek - ilyen eset­ben korlátok - megkerülésére. A vállalati dolgozók egyes rétegeinek /törzsgárda, kiemelt szakmák stb,/ bérfejlesztése sokszor csak uj, alacsonyabb bérű dolgozók felvétele mellett mehet végbe, mert igy az át­lag tartható. Itt kell vissza-utalni a munkaerő igények címszó alatt jel­zett problémára, amely szerint a vállalatoknál feltűnően emelkedett a fiatalkorú, valamint az adminisztratív állomány­csoport növolési igénye és vizsgálataink szerint e törekvés számszerűleg érvényesül is. A témával való foglalkozás során széles körben volt tapasz­talható az a nézet, hogy ilyen körülmények között a bázis- bérszinvonal alkalmazása a vállalatokat kifejezetten ösztön é a létszám felhigitésára, ill. a moglévő létszám feltétlen L---------------- _J I i- 7 -

Next

/
Thumbnails
Contents