1967. március 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

7

‘ núttüMP * - * ’ •Mg©

I

i- 5 Következésképpen a zsirhiany a döntő faktor, arainak , - mint őrről je- lantosainkban többször beszámoltunk, - különböző, részben az anyagnormából, részben a technológiai fegyelem be nem tartásából származó oka van, A technológiai fejlosztosnek minőségre gyakorolt eredményeit példázza a száraztészta minőségének javulása: a kifogásolt minták aránya 25,5 %-ról 6,7 %-ra csökkent, főként a Békéscsabai Konzervgyár által előállított márkázott kifogástalan minőségű száraztésztája miatt.

Az édesipari termékek minta zárna és kifogásolási arányszána az előző évhez képest alig változott: 12,5 %• Az úgynevezett cukrászati puhaáru minő".égé ellen elég sok kifogás merült fel, nem csak az anyagkalkulációtól való eltérés miatt, hanem azért is, mert a vendéglátóiparban olyan anyagkalkulációkat alkalmaznak, amelyek szerint cukrászsüteményt a ma elfogadott minőségi színvonal m.llett gyártani nem lenne szabad. Érthető tehát, hogy ezeknek a készítményeknek érzékszervi tulajdonságai ellen igen sok kifogás merült fel. A hüvelyes és mártott csokoládés árukkal szemben a csokoládóhánynd hiánya miatt volt többször kifogás. Különösen a csokoládéval mártott szaloncukor raártási hányada volt kevés. Elég sok nápolyi, keksz, .‘mezes és piskóta készítményt kifogásoltunk, részben mert romlottak, ré.zbon mert érzékszervi tulajdonságaik nem mogfolclőok voltak. Ezen mogfololő csomagolóanyag alkalmazásával némileg segíteni l.hrotne. Hasonlóképpen hozzájárulhatnaajobb csomagolóanyag alkalmazása a keménycukorkák 17,7 %-os kifogásolási arány számának csökkentéséhez, A meglehetősen drága táblás tojcsokoládé-áruk között gyakran találtunk nem raegfololő,sajtos izü mintát, feltehetően lejárt szavatossági idejű termékekből, azonban itt is nehézséget okoz, hogy a szavatossági idő - például a gyűjtőcsomagolás hi'nyában - nem állapítható mog. Változatlanul súlyos kifogások merülnek fel a keleti csorao- gók ellen és ezek magánkisiparos által történő előállítását változatlanul nem tartjuk indokoltnak. Eddigi tapasztalataink alapján meg kell állapítani, hogy az édesipari termékek ellenőrzésében végzett módszerünk nem ad ele endo alapot arra, hogy általánosan érvényes v .le lényt mondhassunk az egyos termékekről. Az édesipari cikkek száma mintegy 6-800, a viz g ló kapacitás nem elegendő ahhoz, hogy valamennyi terméket statisztikus követelményeknek megfelelő mint. számmal viz. gáljunk. Jövőben ezen a területen rá koll térni a szoloktiv mintavételi rendszerre és ogy- ogy időszakon k resztül csak kevés számú terméket részletesen koll vizsgálni, aránylag nagy minta számmal,

1L —J _ |