1967. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
meghallgatására, a tényállás és az elkövető szociális helyzetének alaposabb tisztázáséra, s ennek kapcsán egyéniesített birság kiszabására, 1965-ben a bírságoló határozatok 54 %-át, 1966-ban 56.1 %-át tárgyaláson hozták. A bírságot kiszabó, illetve szabálysértés.elkövetését megállapító határozatok általában megalapozottak. Az I.foku határozatoknak mintegy 10- 12 %-át támadják meg fellebbezéssel. A II.fokú elbírálás során csak 7“ ® %-ban kerül sor szabály- sértés hiányában eljárás megszüntetésére. Tényként állapítható meg. hogy a bírságolási gyakorlat az e tárgyban tett intézkedéseink nyomán a szigorúbb fclolőooógro- vonás tendenciáját mutatja, Mig oz egy főro jutó átlogbirság 1964-ben 106 Ft., 1965-ben 126 Ft. volt, 1966-ban 157 Ft-ra emelkedett. Az egy főre jutó átlagbirság összege azonban e különböző szabálysértési fajták eltérő társadalmi veszélyessége miatt nem nyújt reális képet az egyes szabálysértési kategóriákban kialakult bírságolási gyakorlatról. Ezért külön vizsgáltuk a súlyosabb szabálysértési fajtáknak a számszerű alakulását, valamint a bírságolási gyakorlatot. Külön vizsgálata indokolt volt azért is, mert a bírságot főként ezeknél a szabálysértéseknél szigorítottuk. Szabálysértés 1964. 1965* 1966. megnevezése: Megbírságolt személyek száma: 1./'tulajdon elleni 3990 4008 4866 2./ ipari, kereskedelmi 1647 2330 2059 3J árdrágítás! 353 210 187 4./ vásárlók megkárosítása 1065 1223 1557 5./ élelmiszerhamisitás, minőségrontás 2333 2320 2058 Az elmúlt évben az Állandó Bizottság segítségével 10 kerületben felmérést végeztünk oz elkövetők személyi körülményei és 0 cselekmények jellemző adatai tekintetében. Tulajdon elleni szabálysértések 80- 85 %-ában társadalmi tulajdon elleni szabálysértés miatt szabtak ki bírságot. Jelentősen emelkedik a bolti lopások száma. A felmért kerületekben 1965-ben a tulajdon elleni szabálysértések mintegy 65 %-át, i 1 »
