1967. március 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
5
J i m A m 1966-ban 75- 80 %-át tették ki. Ennek zöme Qnkiszolgál.6 bolti lopások. A lopott áruk és az elkövetők szenólyi körülményeiből az a következtetés vonható le, hogy a cselekmények indítéka nem az anyagi rászorultság. A lopások többsége élvezeti cikkekre - főként ital, kávé, cigaretta, csokoládé, piperecikk stb.- ós csak 20 %-a irányul alapvető élelmiszerre. Az elkövetők 58 %-a állandó munkaviszonyban áll, /ebből 47 %-a fizikai dolgozó, 11 %-a értelmiségi, illetve alkalmazott/, 12 %—a nyugdijas, 8 %-a háztartásbeli, 3 %-a egyéb idős eltartott, 1 %-a önálló iparos, kereskedő, 18 %-n különböző kategóriákba sorolható /alkalmi munkás, fiatalkorú, tanuló stb./. Az ipari szabálysértések miatt megbírságolt személyek száma 1966-ban csökkent. A szabálysértéseket főleg az engedélyben körülirt kisipari tevékenység köbnek túllépésével, kalkuláció készítésének elmulasztásával, szabálytalan árvetéssel, érjelzós elmulasztásával követték el. Az engedelynélküli iparűzés miatt bírságolt személyek száma az előző évekhez viszonyítva csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés a felmért 10 kerületben 1966. első félévében az előző év hasonló időszakához viszonyítva 45 %-os volt. E szabálysértések 58- 60 %-át munkaviszonyban állók követik el. Megnyilvánulási formájuk kerületenként változik, A belső kerületekben leginkább szabás, varrás, szobafestéssel, külső kerületekben épitkezésekkel, illetve épületeken végzett javításokkal követik el. * A kereskedelmi jellegű szabálysértéseket o kiskereskedők főleg az üzletkörükbe nem tartozó árule árusításával, ár jelzések elmulasztásával követik el. Problémát okoz, hogy a magánkereskedelem terén egyos ágakban nincs pontoson meghatározva oz árusítható cikkek köre /pl. dohányárudák/. Jogosulatlan kereskedés szabálysértése miatt megbírságolt személyek száma kevés, E szabálysértéseket leggyakrabban az IKKA utalványok, IKKA áruk, illetve külföldről behozott, valamint használtcikkek vonatkozásában követik el. Az árdrágítások 34 %-át az állami kereskedelem, 4 %-át vendéglátóipar! vállalat dolgozói, 39 %-át magánkereskedők, 22 %-át L.--------- —■——-j I
